Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

AZ ELŐADÓMŰVÉSZ VÉDELME. 59 a legmagasabb magisztrátus által is elismert előnyére a szerzőknek és jogszolgáltatásnak egyaránt. Ha most az előadóművészek próbálnának jelentkezni, hogy ők is legyenek a szerzői jog alapján jogosultjai a nyilvános előadásoknak, oly beláthatlan újabb küzdelem alakulna ki a jogszolgáltatásban világszerte, melyben csak az előadóművészek maradhatnának alul. Az ilyen küzdelem ugyanis felszínre vonná azt a kérdést, amelyet könnyedén vetett oda az Szjt. törvényhozója is : vájjon az előadóművész munkája tényleg szerzői mű-e és a szerzői jog körébe tartozik-e, vagy sem. Hogy az előadóművészek szerzők legyenek, egyenrangú szerzők, pláne az íróknál is jobban védett, mert nyilvános előadás szempontjából is védett szerzők, akkor a szerzőijogot szinte új alapokra kellene helyezni, — a szerzőijognak végtelenbe való kiterjedést kellene adni, hogy az előadóművész produkcióját általában a szerzőijog tárgyául tekintsük. Már ma is áttekinthetetlenek a szerzőijog tárgyi méretei. Csak gondoljunk arra, hogy az évente létrejövő fényképészeti művek száma nem millió, hanem milliárd, és gondoljunk az apró iparművészeti műveknek naponta kikerülő millióira, a divattermékekre stb. Ha ehhez a végtelen tárgykörhöz még az előadóművészet produkciójának még nagyobb végtelenjét is hozzáadjuk, — tehát a világ minden színházában, minden orfeumában, minden kávéházában stb. stb. működő minden előadóművésznek előadóművészi termékét, — akkor a szerzőijogok száma több lesz, mint a bibliai sivatagban a homokszem. Az előadóművészek helyesen teszik, ha megbecsülik azt a szerény, de gazdaságilag éppen nem steril, mert csinos jövedelmet hajtó jogmennyiséget, amelyet az Szjt. 8. §-a juttatott nekik. Menedékjogot élveznek a 8. § révén a szerzői jogban, ne iparkodjanak ezt a menedékhelyet robbantásszerűen tágítani. Érjék be, hogy az Szjt. a mechanikai készülékeken való többszörözésére, közzétételére és forgalombahelyezésére szerzői jellegű jogot adott nekik, és ne törekedjenek a személyiségi jog révén, még kevésbbé pedig a szerzőijog révén olyan egyéb védelemre, olyan kiaknázásra, amelyet a gazdasági élet és a forgalom eddig sem adott meg nekik és ezután is alig fog megadhatni.