Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 10. szám - Kamatkötelem és kamatképesség a magánjogi törvénykönyv tervezetében

374 DR. MARKOS OLIVÉR. tétele után is nyomban rámutatott,2) hogy t. i. a megalkotandó új polgári törvénykönyvnek a kamatkérdést érintő összes állandó érvényű irányelveket feltétlenül magában kell foglalnia. A Tervezet egyébként a kamatot érintő rendelkezéseket általánosságban véve öt csoportban tárgyalja. A törvényszakaszok számszerű sorrendjét tekintve a Tervezet 1058—1060. §-ai a kötbér kamatképességéről, valamint a kötbérnek és a törvényes kamat maximumának a viszonyáról rendelkeznek, — az 1108— 1110. §-ok a törvényes kamat kérdéseivel foglalkoznak, míg az 1153—1157. és 1171. §-ok a késedelmi kamatról, illetőleg az adós késedelmének és a hitelezői késedelemnek a kamatfizetésre való hatásáról szólanak. Ezekhez a rendelkezésekhez csatlakoznak a Tervezetnek 1315—1317. §-ai, amelyek külön foglalkoznak a kamatozó kölcsön problémáival, valamint az 1285 - 1290. §-ok, amelyek a különleges kamateléuülés kérdését szabályozzák. Mindezeket az általános jellegű szabályokat kiegészítik a Tervezet kötelmi jogi részének egyes elszórt intézkedései, amelyek bizonyos különleges jogi helyzetekben az adósnak törvényen alapuló kamatkötelezettségét írják elő. II. Első alapvető hiányossága a Tervezetnek, hogy a „kamat" gyűjtőneve alatt megjelenő különböző járulékos kötelmek helyes jogi fogalmára nincs tekintettel és hogy ennek következtében nem viszi keresztül kellő határozottsággal azt a megkülönböztetést, hogy a kamat neve alatt jelentkező szolgáltatások között elméleti szempontból mélyreható különbségek vannak és hogy ekként ezek a különböző jogi természetű kötelmek különleges elbírálást is igényelnek. Bár az kétségtelen, hogy egy törvénykönyvben pusztán elméleti definícióknak helye nem lehet, mégis a törvény megalkotásánál nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy .a Tervezet első szövegének megjelenése óta jogirodalmunk és Joggyakorlatunk egyre élesebb megkülönböztetést tesz a tőketartozás lejáratát megelőző időre fizetendő tiszta-kamat és a lejáratot követő időre járó késedelmi kamat között. Hogy a tőketartozás lejárta előtti időre járó tiszta kamat és az adós késedelmén alapuló késedelmi kártérítés (késedelmi kamat) egymástól élesen eltérő különböző jogi fogalmak, ezt már a Jogászegyletben 1928. évben megtartott egyik hasonló tárgyú előadásomban, valamint a „Kamat és késedelmi kártérítés" című munkámban3) próbáltam kimutatni. Örömmel kell megállapítanom, hogy ez a megkülönböztetés bíróságaink joggyakorlatában is egyre élesebben megnyilatkozik, sőt jogi íróink közül -) Anialffy Mihály: A kamat a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében: Jogtudományi Közlöny 1904.évi 14. számának 109. lapján. 3) Tébe könyvtár 41. szám. 1928.