Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 10. szám - Kamatkötelem és kamatképesség a magánjogi törvénykönyv tervezetében

KAMATKÖTELEM ÉS KAMATKÉPESSÉG. 375 Bogdán Gézával ellentétben Besnyő Bernát is ezt az álláspontot foglalja el a Kereskedelmi Jog 1932. évi februári számában megjelent értékes cikkében. A tiszta kamat ugyanis valamely helyettesíthető dologból álló tőke használatáért, avagy ilyen tőkének az adós által történt elvonásáért a hitelező részére járó ellenszolgáltatás, amelynek bizonyos időszakokra vonatkozólag a tőke pro cento hányadrészében kifejezett értékét jogügylet (szerződés) vagy törvény állapítja meg. A tiszta kamat tehát egyfelől mint a hitelező tulajdonát képező tőke (követelés) használati díja, másfelől mint a hitelező használatából elvont tőke (vagy követelés) elvont hasznainak megtérítése jelentkezik, anélkül, hogy a töke szolgáltatása körül az adóst késedelem terhelné. A tiszta kamatnak jogalapja tehát maga az a tény, hogy az adós valamely idegen tőkét használ, vagy ilyen idegen tőkét (követelést) a jogos tulajdonos rendelkezése alól elvon. Viszont a tiszta kamatkötelem jogcíme szerződés (jogügylet) vagy törvény. Viszont ezzel szemben a késedelmi kártérítés (késedelmi kamat) fizetése régi és állandó bírói gyakorlatunkon alapul. Törvényes rendelkezésünk a késedelmi kamatra vonatkozólag az 1923. évi XXXIX. t.-c. megalkotásáig nem volt, csupán az 1895. évi XXXV. t.-c. 1. §-ának második bekezdése tartalmaz annyi intézkedést, hogy ha a felek között 5%>-nál magasabb kamat volt kikötve, az más megállapogás hiányában az adós késedelme esetében is tovább folyik. A késedelmi kamat fogalmilag tehát kártérítés és pedig megtérítése annak a legkisebb átlagkárnak, amelyet a mindenkori hitelviszonyokra való tekintettel adós késedelmes fizetése a hitelezőnek okozott és amely átlagkár általában külön igazolást nem is igényel.4) A késedelmi kamatnak kötbérszerü büntetésjellege is van, ami kitűnik abból, hogy ha a felek a törvényes kamatnál alacsonyabb szerződési kamatot kötöttek ki szerződésileg, adós késedelme esetében a késedelmi kamat mértéke a törvényes kamat mértékéig, sőt az 1923. évi XXXIX. t.-c. életbelépte óta ennél jelentékenyen magasabb mértékig is emelkedik. (Meg kell jegyeznem, hogy a jelen fejtegetéseim szempontjából a Kúria 1932. évi szeptember hó 15-én kelt C. II. 3342/1930. sz. ítéletében is kifejezésre juttatott felfogásának megfelelően az 1923.: XXXIX. t. cikket ma is érvényben lévő élő törvénynek tekintem, amelynek alkalmazhatóságát az 5610/1931. M. E. számú rendelet 14. §-sa csupán átmenetileg függesztette fel.) Az utóbbi törvénycikk, valamint az ennek hatályát meghosszabbító 1925. évi XXXVII. t.-c. kifejezetten kidomborítja a késedelem esetében fizetendő kamatkötelezettség kártérítési jellegét is. 4) V. ö. Grosschmid: Fejezetek. I. köt. 61. §. — Almási: A kötelmi jog kézikönyve. II. kiadás I. köt. 88—89 lap.