Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A holtnak nyilvánítás és törvényes származás problémájának megoldása

A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS PROBLÉMÁJÁNAK MEGOLDÁSA. 23 II. A gyermek törvényes származását (mindenkivel szemben hatályos módon) egyedül a férj van jogosítva megtámadni és ez a jog a férj örököseire csak abban az esetben száll át, ha a férj a gyermek létezéséről tudomással nem bírt , vagy . . .! Ez a jogszabály az örökösödési perekben is alkalmazandó, (iósorsz. elvi határozat.) III. A házasság jogi fennállása alatt született törvényes gyermek tartása iránt mindaddig, amíg a gyermek törvénytelennek kimondva nincs, a nemzés ténye alapján sem az anya, sem a gyermek ideiglenes tartási igényt a házassági kötelék keretén kívül álló nemzővel szemben nem érvényesíthet. Ali ez a tétel az életben levő férjre is.1 IV. A férj holtnak nyilvánítása után is a házasság a másik fél új házasságkötéséig jogilag fennáll s ekként a gyermekek — a vélelem szerint — törvényesek. a) A gyermekek törvényességét azonban inter partes joghatállyal megtámadhatják mindazok, akik a gyermekek törvénytelenségétől függő jogaikat érvényesíteni kívánják. (Pp. 701. §.) b) Kérdéses, hogy az anya és a törvényesnek vélelmezett gyermek között való örökösödési igény összeütközése esetében az anya jogosított-e örökösödési igény támasztása alapján a törvénytelenséget felvetni és bíróilag kimondatni? A jogrendszer és a társadalmi erkölcsi felfogás alapján kettős megoldás lehet : az anya kérelme alapján a törvénytelenség kimondható is, men is.2 V. A holttányilvánítás előtt és a holttányilvánítás után, de 1 Részletesen kifejtve a M. Tára 1931. évi IV. és V. füzetében. 2 a) E problématikus eset egyik fordulata a M. Dtár II. 58. sorszáma alatt közölt döntésben olvasható. Itt a Kúria ezt mondja : a magyar törvények és törvénykezési gyakorlat szerint csak az apa és ennek netán létező többi leszármazói jogosultak a gyermek, illetve testvér törvénytelen születését kimondatni a családi név vagy családi vagyon érdekében, de más nem, s így a későbbi feleség sem. Az adott esetben a férj törvényes gyermekei és mostohaanyjok között vetődött fel az örökség miatt a fölperes gyermekek törvényessége. A gyermekek és édes anyjok között fennforgó ily esetet nem ismerek. b) A 16. sorsz. elvi határozatban foglalt előfeltételek fennforgása esetén •— Kovács Marcel szerint — a férj halála után az anya és gyermeke között is keletkezhetik a törvényesség kérdését támadó per. Utal a Pp. 130. §-ra és Gaupp—Stein alapján Hamburg Rsp. 12., 318 ; Bolg. Rsp. 8., 345- (1355- oldal 11. jegyz.) c) Én a Polgári Jog 1931. III 60. lapján e kérdésre azt írtam : Akik a gyermek érdekét fontosabbnak tartják: az anya jogosultságát, az etikai