Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A holtnak nyilvánítás és törvényes származás problémájának megoldása

24 Dr. TÓTH GYÖRGY. az anya újabb házasságkötéséig született gyermekek tartási igényének kérdésében a jogi konstrukció más. a) A természetes nemzővel szemben a gyermekek törvényességének vélelme folytán a nemzés ténye alapján tartási per sikerrel nem indítható. b) A jogfejlődés szempontjából a kir. Kúria már 1904. V. 7-én kelt határozatában ezt mondja : «Mindaddig, amíg a jogilag fennálló házasság tartama alatt született gyermek törvénytehnsége az illetékes bíróság által jogerős ítélettel kimondva nincs, más férfi a közösülés ténye alapján tartás iránt perbe nem vonható.» (1903. G. I. 778.) VI. A gyermek törvénytelenségének kimondatása a holttányilvánítás után a gvermek érdekében megengedendő s ehhez a megoldást a Mt. 181. § II. bekezdése és a 188. § rendelkezése adják is. A holttányilvánítás előtt és után született, azonban természettudományias ismereteink szerint nyilván nem a fikció szerinti apa által nemzett gyermekek jogosultak a saját törvényességüket megtámadni (Mt. 186. §), ha : a) a férj a fogantatás egész ideje alatt távol volt, vagy b) olyan esetben, amikor más érdekelt személy is hivatkozhatnék arra, hogy a gyermek nem törvényes származású. Cselekvőképtelen gyermek helyett azonban a gyámhatóság jóváhagyásával törvényes képviselője élhet a megtámadás jogával. Ha a törvényesség megtámadását a törvényes képviselő elmulasztotta, cselekvőképtelenségének megszűnte után ... a gyermek a megtámadás jogát éppúgy gyakorolhatja, mintha cselekvőképtelensége idejében nem lett volna törvényes képviselője.» íme, a Kúria álláspontját oly átgondolás nélkül támadók részére is itt van a törvény rendszerébe már beleillesztett megszempontok által vezéreltetve, a vagyon megszerezhetése céljából nem ismerhetik el. Akik a jog következetes alkalmazását tartják szem előtt : az anyának, mint feleségnek, tehát törvényes öröklésre hivatott házastársnak a gyermek törvényességét támadó jogosultságát el kell hogy ismerjék. Ezúttal határozott álláspontot juttatok kifejezésre és erkölcsi szempontból az anyát, a saját ténye folytán, a megtámadásra jogosultak közül kizárandónak tartom. A gyermek születése körül az anya erkölcstelen magatartást tanúsított és humánus elgondolással tisztán a jog fikciója biztosította a gyermek törvényességét. A gyermek a világrajövetele körül vétlen, ellenben az anya vétkes. Az anya a saját vétkes magatartása alapján a vétlen gyermekével szemben vagyoni előnyhöz nem juttatható.