Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - Semmisség - megtámadhatóság

SEMMISÉG - MEGTÁMADHATÓSÁG. 305 ha a semmiségtől függő jogait a sérelmet szenvedő fél érvényesítette. A 9. §. 3. bekezdése érinti a sérelmet szenvedő fél megtámadási jogának elévülési idejét. Kimondja ugyanis, hogy a sérelmet szenvedő fél a semmisségtől függő jogait nem érvényesítheti attól számított 1 év elteltével, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét mindkét fél teljesítette. A megtámadás elévülési ideje tehát ezt megelőzőleg meg sem kezdődik. Az általános jogelveknek megfelelőleg már most a sérelmet szenvedő fél a semmisségtől függő jogait kereset avagy kifogás útján érvényesítheti. Nem teszem magamévá azt az álláspontot, mely szerint a sérelmet szenvedett fél jogait érvényesíthetné az egy évi elévülési határidőn belül olyképpen is, hogy a sérelmet okozó félhez egy oly tartalmú nyilatkozatot intéz, akár szóval, akár írásban, hogy a közöttük létrejött ügyletet semmisnek tekinti. Ennek az álláspontnak a következménye az lenne, hogy amennyiben az egy évi határidőn belül a sérelmet szenvedett fél egy ilyen nyilatkozatot tett a sérelmet okozó féllel szemben, a semmisségtől függő jogait kereset formájában, az általános magánjogi elévülési időn belül érvényesíthetné. Szerintem a megtámadási jognak záros határidőhöz való kötésével a törvényhozónak célja csak és kizárólag az lehetett, hogy a jogügylet érvényessége, mely az ügyletkötő feleken kívül harmadik személyek jogait is érintheti, lehetőleg rövidebb, záros határidőn belül tisztáztassék, annál is inkább, mert a megtámadható jogügylet az általános magánjogi szabályok értelmében in. rem hat vissza, azaz a megtámadás következtében a vonatkozó jogügylet visszahatóan érvénytelenné válik. Egyébként azon elvi kérdés tekintetében, hogy a megtámadás in rem hasson-e, vagy annak csak kötelmi jogi hatásai legyenek, a magánjogi javaslatunk is annak 1013-ik §-a értelmében úgy döntött, hogy in rem. Az egy évi elévülési határidő külömben is feltétlenül elegendőnek látszik arra nézve, hogy ez alatt az idő alatt a sérelmet szenvedett fél eldönthesse, hogy keresetileg is tisztázni kivánja-e az ügylet hatálytalanságát, melynek folyamán azután a dolog természetéből kifolyólag rendszerint elintéződnek a kérdéssel kapcsolatos összes vitás vagyonjogi kérdések is. Utalok ezzel kapcsolatban Dr. Pethő Tibor (az uzsoráról) ellenkező álláspontot képviselő fejtegetéseire. A törvény rendelkezése szerint felfüggeszti az elévülési idő kezdőidőpontját az is, ha a szerződés kötésére a sérelmet szenvedő fél függő helyzete, vagy a másik félnek nála lefoglalt bizalmi állása szolgáltatott alkalmat. Hasonló esetben az egy évi határidő a fent érintett helyzet megszűnése előtt nem veszi kezdetét.