Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - Semmisség - megtámadhatóság

304 DR. SCHWARTZ TIBOR. hogy az egy évi elévülési határidőn belül, amennyiben az ügy bíróság elé kerül a semmiség hivatalból figyelembe lesz veendő. Viszont a 9. § utolsó bekezdésében érintett semmiségi kifogás hivatalból nem, hanem csak az érdekelt fél kérelmére lesz tekintetbe vehető. Megjegyzendő, hogy az eredeti javaslat az uzsorázs szerződés magánjogi minősítése tekintetében nem foglalt állást. A kizsákmányoló ügylettel kapcsolatban a törvény analóg a magánjogi javaslat 977. §-ával kiemeli a fél szorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát, függő helyzetét, vagy végül a másik félnél elfoglalt bizalmi állását. Már most konkrét szabályok a tekintetben, hogy a fenti kritériumok mikor állapíthatók meg, nem lesznek felállíthatók. A bíróra fog hárulni a meglehetős súlyos feladat, hogy az összes körülmények beható és körültekintő mérlegelése mellett állapítsa meg a tényállást. Amint egyrészről feltétlen célkitűzésnek kell lennie annak, h°gy a i° erkölcsökbe ütköző fenti jellegű kihasználása az ügyletkötő jóhiszemű félnek megakadályoztassék, másoldalról figyelem fordítandó arra is, nehogy túllőjünk a célon azzal, hogy könnyű szerrel kiengedtessenek a felek a reájuk nézve esetleg terhesebb jellegű szerződéses kötelezettségek alól. Figyelemre méltó a m. kir. Kúriának P. V- 3189/1930. sz. ítélete (Jogi Hirlap 1931. évfolyam, 1247. eset) mely egy adott esetben azt a körülményt, hogy az eladás a felperes részéről esetleg nyomasztó adósság miatt és rendes áron alul történt, egyéb, a vevő részéről az eladó szorult helyzetét kihasználni igyekvő magatartás hiányában, egymagában nem tekinti olyan oknak, mely a jogügylet érvénylelenségének megállapítására alapul szolgálhatna. Gyakori, hogy a tapasztalatlan fél ebbeli állapotának megfelelő kiegyensúlyozására az ügyletkötés alkalmával megfelelő szakértőt vesz igénybe. Hasonló esetekben az ügyletkötő fél tapasztalatlansága nem vehető tekintetbe. Előfordul, hogy az ügylet létesítésekor különösen adás-vétel esetében, a vétel tárgyának valóságos értékéről a vevőnek nincs kellő tudomása és erre való tekintettel kötik meg a felek az ügyletet egy oly vételár mellett, mely lényegileg nem fedi a vétel tárgyának valóságos értékét. Hasonló esetekben a bírói gyakorlat (P. VI. 2607/1930. Jogi Hirlap 1930. évfolyam 1373. eset) nem állapítja meg az ügylet kizsákmányoló jellegét, kimondván, hogy kizsákmányolás csak akkor forgott volna fenn, ha a vevő az ügylet tárgyának értékéről a valóságnak megfelelő eltérő adatok birtokában lett volna és ha ezek tudatában szándékosan szabta volna meg az általa igért ellenértéket csekély összegben. A semmiségre a sérelmet okozó fél és harmadik személy a törvény értelmében (9. §. 2. bek.) csak akkor hivatkozhatik>