Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Hazai bírói gyakorlat

JOGGYAKORLAT. 273 már annak tulajdonába ment-e át, akinek javára a lekötés történt. Más kérdés — amely itt nem vizsgáltatott — vájjon már a lekötés nem történt-e fondoratos tévedésbeejtéssel. 350. §. Zsarolás bűncselekményével kapcsolatban két határozatot hozott újabban a C. amelyek elvi kijelentései azonban ellentétben állanak egymással. Az első esetben a hitelező azzal a fenyegetéssel követelt fizetést az adóstól, hogy ha nem fizet, feljelenti őt, mert csalást követett el a káros megrendelésére végzett festési munkálatoknál. (Erről 1. a B. V. 50 §-al kapcsolatos határozatot.) A C. megállapítva, hogy a fenyegetéssel érvényesíteni kivánt — tisztán magánjogi — követelés és fenyegetésül használt büntető igény között közvetlen összefüggés nincs, nem állapította meg a zsarolást, mert a vádlott akkor, midőn nem vitás követelését akként kívánta behajtani, hogy B. Károlyt azzal fenyegette meg, hogy a kórház festésénél tanúsított visszaéléseit a kórház tudomására hozza, vagyis oly cselekményének feljelentésével fenyegette meg, amelynek feljelentése a vádlottnak nem csak joga, hanem erkölcsi kötelessége is volt — nem csak hogy nem volt tudatában annak, hogy jogtalanul cselekszik, de eljárása, vagyis a használt mód sem tekinthető jogtalannak. 1932. V. 10. B. III. 1038/932. E határozattal szemben a II. tanács megítélése szerint zsarolás forog fenn, amidőn vádlott a sértettet a vád tárgyává tett levelekben bűnvádi eljárás megindításának kilátásba helyezésével fenyegette meg abból a célból, hogy sértett neki 16 pengős ügyvédi díjat megfizesse. Minthogy a vádlott által kilátásba helyezett bűnvádi eljárás nem a vádlott, hanem más személy ügyére vonatkozott és az a vádlott saját követelésének behajtásával összefüggésbe nem hozható, az ilyen bűnvádi eljárás megindításával való fenyegetés jogellenes. 1932. V- 10. B. II. 5633/931. Szerintünk a helyes és a törvény szellemének is megfelelőbb felfogás az utóbbi határozatban nyilvánul meg. A Btk. 359. §-ába ütköző bűncselekmény szempontjából nem ügydöntő az, hogy a tettes cselekménye másnak kárt okozott-e vagy sem, — mert e bűncselekménynél a védett jogtárgy nem csak a hitelező vagyoni érdeke, hanem a hatóság tekintélye is; — sőt e bűncselekménynél a védett jogi érdek elsősorban a hatósági intézkedés sértetlensége. Hogy a hatóság által zár alá vett ingó dolog itt körülírt eltulajdonítása mikor jogtalan, azt épen az e szakasz által védett kettős jogi érdek jelöli meg. Jogtalan ugyanis az eltulajdonítás mindannyiszor, amikor ez akár a hitelezők vagyoni érdekét, akár a hatósági intézkedést sérti és igy a Btk. 359. §. csak akkor nem állapítható meg, amikor a zár alá vett ingó dolog eltulajdonítása akár a törvény, akár a hatóság rendelkezése, akár végül a végrehajtató jogos engedélye folytán megengedettnek tekintendő. A tartozásnak a