Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A holtnak nyilvánítás és törvényes származás problémájának megoldása

Dr. TÓTH GYÖRGY. §-nak b) pontja szerint jogosult kérelmére hozott holttányilvánító ítélet egyenlő hatályú a házastárs kérelmére hozott holttányilvánító ítélettel.*1 Ezek a rendelkezések tehát megszüntették a házastársnak azt a jogát, hogy a holttányilvánítást a házassági kötelék feloldása végett kérhesse. Ezt a jogállapotqt ma a Pp. 732. §-ban foglalt jogszabály rögzíti, vagyis a holttányilvánítás vagyonjogi hatálya jut kifejezésre e rendelkezésben : «Eltünt egyén holtnak nyilvánítását a házastárs, az örökös és ezeken kívül mindenki kérheti, aki az eltűnt halálának megállapításában jogilag értékelve van.» Ezt a rendelkezést a gyakorlat a vagyonjogi jogi érdekeltségre vonatkoztatja.2 Ezzel szemben a státuskérdésröl további rendelkezéseket nem kell keresnünk, mert a H. T. 74. §-ban foglalt fikcióban benne van a személyi állapotokra vonatkoztatható minden hivatkozás, ami a házasság jogi fennállásához kapcsolható. A házasság jogi fennállása pedig személyi vonatkozásban nem csupán a házas1 A holtnaknyilvánítás a házasság megszűnését nem vonja maga után, hanem csak kiküszöböli az új házasságkötés tekintetében fennálló impedimentum ligaminist. Lásd Zsögöd Fejezetek I. kötet 320. s köv. lapjait. Ezzel szemben vagyonjogi vonatkozásban az 1894 : XVI. tc. 1. §-ra szabatosan meghatározza, hogy : «az örökösödési eljárás az örökhagvó elhunyta, vagy holtnak nyilvánítása után ... indítandó meg.» Az örökösödési eljárás rendén a hagyatékkal kapcsolatban a házassági vagyonjogi kérdések is nagyban és egészben rendeződnek s ez a gyakorlat szerint megoldhatatlan problémát nem szokott okozni. A problémákat nem kell gyártani •— hanem az élet problematikus eseteit a társadalmi erkölcs szempontjából — meg kell oldani. 2 Dr. Szladits Károly professzor úrral szemben (I. K. 1932. 11. sz.) kiemelem, hegy én az 1868 : LIV. tc. álláspontjára visszanyúlni nem akarok, hanem a H. T. 132. §-nak értelmezéséhez hoztam fel, hegy a H. T. rendszerében a házassági kötelék feloldása céljából külön holtnaknyilvánítást kérni nem lehet. A holtnaknyilvánítási eljárás egyenlő lesz, de a joghatás a tételes törvények szerint különböző. L. Zsögöd: Házassági törvény II. kötet 903-. 9°4- lap, ahol kiemelve van, hogy ily külön eljárásra azért nincs szükség, mert a javaslat a holtnaknyilvánítás alapján kötött új házasság érvényét az új házasfelek jóhiszeműségétől teszi függővé ; a bizottság által is elfogadott rendelkezései szerint (73., 74. §.) a holtnaknvilvánítás a házassági köteléket nem oldja fel!