Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 5-6. szám - A biztosítási végrehajtásnál lefoglalt követelésről
JOGGYAKORLAT. 203 társadalmi állásának megfelel, a természetes apától azonban a gyermek megélhetéséhez, neveltetéséhez és taníttatásához szükséges anyagi eszközök szolgáltatását csak annyiban követelheti, amennyiben azokat a vélelmezett atya kereseti és vagyoni viszonyainál fogva nyújtani képes. A kiskorú anyja a felek előadása szerint nagyobb virágüzletnek volt a tulajdonosa, eme foglalkozással jelölt társadalmi állásában pedig joggal tarthatott igényt arra, hogy a leánya a középiskolának megfelelő oktatásban részesülhessen és annak befejezésével részére eme képesítésének megfelelő életpályát választhasson. A csatolt iskolai bizonyítvány szerint az alperes természetes gyermeke a budapesti V. ker. községi leánygimnázium hatodik osztályát jeles eredménnyel végezte, jelenleg a hetedik osztálynak tanulója, ilyen viszonyok között pedig tanulmányainak közvetlen befejezése előtt csak jövőbeli elhelyezésének súlyos megnehezítésével volna megfelelő anyagi támogatás hiányában a középiskolából kivonható, ezért a kir. Kúria a fellebbezési bíróság jogi álláspontjával ellentétben úgy találta, hogy az apa természetes gyermeke, viszonyaihoz mért keresőképességének korhatárát csak középiskolai tanulmányainak befejezésével, tehát az érettségi vizsgák megtartásának időpontjával éri el. (1932. V. 4.) II. 1. A M. T. K. jav. a «Tulajdon» cím alatt nem foglalkozik a közös tulajdon minden szabályával, hanem a tulajdonostársak egymásközötti viszonyára vonatkozó részletes szabályokat a kötelmi jogban, a jogközösség keretében helyezte el. Az itt található 1648. és 1650. §-oknak megfelel a P. VI. 4650/1930. sz. végítéletben hivatkozott jogszabály. Mindegyik részes annyiban használhatja a közös használat tárgyát, amennyiben ezzel a többi részestársát hasonlóképpen megillető használat nem csorbul. A kezelés és haszonvétel módját a részesek birtok aránylagos szótöbbséggel is meghatározhatják. Ha a kezelés és haszonvétel módját az érdekeltek sem közös megegyezéssel, sem többségi határozattal nem állapítják meg, bármelyik részes a bíróságtól kérheti annak valamennyi részes méltányos érdekével egyező megállapítását. Hozzáteszi még a Kúria : Ez a rendelkezés nem érinti a tulajdonjogból eredő jogosítványokat, így különösen a tulajdonközösség megszüntetésére vonatkozót sem, amennyiben ez megengedetté válnék. (1932. V. 24.) 2. Hk. I. r. 78 címéig nyúl vissza az a szokásjogi szabály, amely szerint az államkincstárral szemben 100 éves az elbirtoklási idő. Ez a jogszabály kivételt teremt az általános 32 éves elbirtoklási idővel szemben, tehát szorosan értelmezendő. A M. T. K. jav. már az államkincstárral szemben sem állapít meg ily kivételes