Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A biztosítási végrehajtásnál lefoglalt követelésről

KÉT KÍVÁNATOS PERRENDI MÓDOSÍTÁS. 199 nem tesz eleget, a téves gyakorlat folytán erre öt kényszeríteni nem lehet. Ha a romlandó árut el lehet árverezni biztosítási végrehajtás után is és az árverésen befolyó összeget bírói letétben lehet kezelni a per befejezéséig, ha az alsófokú ítélet folytán a marasztalt fél által letétbe helyezett összeget évekig lehet bírói letétben kezelni, ha a halasztó hatályú perrel igényelt és kielégítésileg letiltott követelést be lehet hajtani és szintén bírói letétben őrizni az igény­per eldöltéig, akkor nem lehet akadálya annak sem, hogy a bizto­sítási végrehajtás során letiltott követelést is érvényesítse az ügy­gondnok és helyezze letétbe a per befejezéséig. Ez az egyetlen helyes és célszerű, a törvénynek megfelelő álláspont, az ingadozó gyakorlatot tehát, mely azonban mind­jobban a fent vázolt téves irányba fejlődik, vissza kell irányítani a helyes útra. ^\ KÉT KÍVÁNATOS PERRENDI MÓDOSÍrÁS. írta : Dr. RUDOLF LÓRÁNT. A háború utáni kényszerű takarékosságra való törekvésnek egyik eredménye volt a magyar jogalkotás terén a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. tc. (Ez a folyamat azonban koránt sincs lezárva ezzel a törvénnyel.) A gyakorlat nem minden­ben igazolta a Te. intézkedéseit, viszont újabb és újabb lehető­ségeket lát az egyszerűsítésre. Az alábbiakban két ilyen gyakorlati­nak ígérkező polgári perrendi módosítást ajánlok. A bírónak a legtöbb esetben nem áll módjában, hogy nyilván­valóan téves végzését saját hatáskörében kijavítsa. A Pp. 419. és 555. §-ai a bírónak ezt a hatáskörét nagyon szűkre szabják : leg­több végzését csupán felfolyamodás kapcsán helyezheti hatályon kívül saját hatáskörében, és ebben az esetben is csak akkor, ha ehhez a hatályon kívül helyezendő végzéshez kötve nincs, már­pedig csupán az egyoldalú kérelemre hozott elutasító végzéseihez és a pervezetést tárgyazó végzéseihez nincs kötve a bíró. Ennek a szűk korlátok közé szorított jogkörnek a kiszélesítése mind a feleknek, mind pedig a bíróságnak az érdekét szolgálná. Feleknek az érdekét annyiban, mert felesleges felfolyamodások­tól mentesítené őket; és mert itt orvosolhatok volnának a bírói végzés esetleges tévedésén alapuló azon kisebb sérelmek, melyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom