Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A biztosítási végrehajtásnál lefoglalt követelésről

ig8 Dr. HOLLÓ FERENC. telést. A téves gyakorlat hívei erre azt felelik, hogy nincs azért semmi baj, ha a kielégítési jog évek múlva nyílik is meg, akkor is a harmadadós felelős ex tunc, a biztosítási végrehajtás időpontjától. Sőt azt is felhozzák indokul, hogy fennáll a büntetőjogi felelősség is, hiszen a lefoglalt követelés összegének felvétele bűncselekmény, tehát büntetendő. Itt jutottunk el azután a kérdés lényegéhez. Hiába áll fenn ez az ex tunc felelősség, amikor a gazdasági viszonyok olyanok, hogy a behajtásnál néhány heti késedelem is dubiózzá, sőt véglegesen behajthatatlanná tehet egy követelést. Ha egy váltóper elején biztositásilag letiltunk egy követelést és annak behajtásával bevárjuk a váltóper jogerős befejezését, ami egy-két év is lehet, akkor sok esetben a jogerős ítélet elnyerésekor nemcsak a végrehajtást szenvedett, hanem a harmadadós is tönkrement már, míg ha a biztosítási végrehajtás után az ügygondnok behajtotta volna a letiltott követelést, akkor az ügy végleges befejezése után a bírói letétből megkaphatjuk az összeget. Azt is felelik az ellentétes álláspont hívei erre, hogy a büntető felelősség megmarad, a végrehajtást szenvedő büntető felelősséggel tartozik, ha felvette a letiltott követelés összegét, a harmadadós ugyanígy felel, ha a letiltás folytán visszatartott összeget kifizetni nem tudja. Elsősorban erre azzal felelhetünk, hogyha a polgári jogrendszernek saját magában is lehet biztosítéka minden eshetőségre, akkor nem egészséges és hiányos az a polgári jogrendszer, amely csak a büntetőjog segítségével tud operálni adott esetben. Hiszen a büntető eljárás néha előmozdíthatja egy rossz követelés beszedését, de ez csak véletlen, nem is ez a célja a büntetőjognak. A végrehajtató egyébként sem nyer kárpótlást elvesztett pénzéért azzal, hogy akár a végrehajtást szenvedő, akár a harmadadós elnyeri büntetését. Másodsorban azonban ez a büntetőjogi védelem is illuzóriussá válik sokszor egy per elhúzódásánál, mert úgy a végrehajtást szenvedő, mint a harmadadós meghalhatnak közben, elszökhetnek, vagy máskép eltűnhetnek, amíg egy hosszú per lefolytatódik. Nincs tehát egy helyes indoka sem ennek a téves és a törvény intenciójával ellentétes gyakorlatnak. Sőt : egyenesen nudum ius válik a biztosítási letiltó rendelvényben foglalt azon bírósági meghagyásból, hogy a harmadadós helyezze bírói letétbe a követelés összegét, mert hiába szól így a rendelvény, ha a harmadadós ennek