Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A hitelezők kijátszása

194 Dr. KŐNIG ENDRE. semmivel sem jelent kevesebbet, mint hogy néhány tucat értékes nagylakást kivéve, azokban az esetekben, amelyekben a háztulajdonos, akár saját érdekében, túlzott óvatosságból, akár azért, hogy bérlőjének kedvében járjon, törvényes elsőbbségi igényét bejelenti, lakásberendezésekből kielégítést nyerni nem lehet. De nem eredményezhet a lakásberendezésből való kielégítésre irányuló eljárás a hitelezőre már azért sem sikert, mivel a végrehajtást szenvedő házastársa, illetve más hozzátartozója a lefoglalt ingóságok kiigénylését meg fogja kísérelni, ami — tekintettel arra, hogy tanút az idegen tulajdon fennforgásának bizonyítására rokonság és ismeretség körében találni majdnem mindig lehet — rendszerint sikerrel is fog járni. így az összeírt ingóságoknak csak csekély hányada kerül árverés alá ; az árverési vételárból pedig elsősorban az árverési költségek és a bérbeadót megillető hathavi házbér elégítendő ki. A legnagyobb ritkaságszámba megy tehát, ha a hitelező részére ilyen körülmények között, még komoly értéket képviselő lakásberendezések értékesítésénél is, a legcsekélyebb összeg megmarad. Káros a hitelezőkre nézve az a jogállapot is, hogy tulajdonfenntartással vásárolt ingóságok, mindaddig, amíg vételárhátralék fennáll, végrehajtás esetében az eladó által sikerrel kiigényelhetők. Köztudomású ugyanis, hogy a lakásberendezéshez tartozó tárgyak (úgymint bútorok, rádiók, zongorák stb.) beszerzése már évek óta havi részletfizetés és tulajdon jogfenntartás mellett történik és hogy vevő és eladó rendszerint igen hosszú törlesztésben (pl. 12, 18 vagy 24 hónapban) állapodnak meg. Az is általánosan ismeretes, hogy a vevők, főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben, a havi részleteket a legritkább esetekben tartják be pontosan és így hosszú évek is elmúlnak, amíg a vásárolt ingók a vevő tulajdonába mennek át ; ezalatt a vásárolt áru a hosszú időn át tartó használat következtében természetesen jelentős értékcsökkenést szenved, úgyhogy sok esetben (pl. rádióknál) már korábban szükségessé válik annak kicserélése, amit az eladó — oly módon, hogy a még csak részben kifizetett árut bizonyos áron visszaveszi és helyette, természetesen ugyancsak tulaj donfenntartás mellett, havi részletfizetésre más árut ad el — a legnagyobb készséggel eszközöl; az áru tehát ilyen esetekben soha nem kerül a vevő tulajdonába és így az arra vonatkozó végrehajtás az eladó által mindig sikerrel megakadályozható lesz. Számos esetet ismerünk, midőn a vevő az áru vételárát csakis azért, hogy azt az eladó