Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - Külföldi pénznemben meghatározott követelések átértékelése

KÜLFÖLDI PÉNZNEMEK ÁTÉRTÉKELÉSE. I9I «rendes körülmények mellett» nincs «valorizáció», nincs is rá szükség, mert a pénz értéke állandó ; a valorizáció mint alapvető jogszabály persze akkor is létezik, csak gyakorlati alkalmazására nem kerül sor mindaddig, amíg a pénz értékállandósága valóság és nem fikció ; a korona=korona valóság mindaddig, míg a pénz értéke nem változik, de fikcióvá lesz, ha a pénz elveszti értékmérő szerepét, s éppen a jognak kell őrködnie a fölött, hogy fikciók ne szolgáljanak eszközül egyesek kezében mások kifosztására. A nem­valorizálás nem azt eredményezi, hogy a nem rendes körülmények­ből rendes körülmények, a változott értékű pénzből azonos értékű pénz lesz, hanem azt, hogy az adósok legális formák közt fognak a hitelezők rovására gazdagodni. A nap akkor is felkel, ha a kakas nem kukorékol : a pénzromlás bekövetkezte egyáltalán nem függ attól, hogy a jog azt tudomásul veszi-e. Az pedig, hogy a BGB. nyomán a Mmtk. a pénz értékében beállható változásra kifejezetten nem provideál, a tapasztalatok után nem a Szigeti-féle álláspont igazolásának, hanem sajnálatos hiánynak tekintendő, amely remélhetőleg pótoltatni fog.1 Az azonban való igaz, hogy a T. —• miként fentebb már kiemeltük — alkalmi, kivételes törvény. Kivételessége azonban nem pozitív, az átértékelést megengedő, illetőleg azt rendelő intézkedéseiben, hanem ellenkezőleg : negatív, tehát azon intéz­kedéseiben rejlik, amelyek az átértékelést kizárják. A T. a teljes átértékelés általános szabálya alól a rendkívüli körülményekre tekintettel objektív és' szubjektív kivételeket enged : ennyiben és csak ennyiben kivételes jogszabály!2 megállapított pénznemnek a pénztartozás mennyiségének megállapítására vonatkozó jog keletkezte és az ennek megfelelő kötelezettség teljesítése ideje között beállott névértékvesztesége a teljesítés helyén a közértékmérői pénzegységben előidézett.* (Dr. Szentirmay Ödön: A valorizáció fogalma és értékelmélete. Bpest, 1927. 34. 1.) 1 V. ö. dr. Bátor Viktor: Pénztartozások szabályozása a Polgári Törvény­könyvben. Sichermann-Emlékkönyv, Bpest, 1930. 9—67. 11. 2 A T. alkalmi jellegét Almási szükségesnek tartja hangsúlyozni, «mert a törvényben oly szabályokra is akadunk, amelyeket az adott szükségállapot többé-kevésbbé elkerülhetetlenné tehetett, de amelyek a magyar magánjog állandó elveiként való törvénybeiktatása ellen számos érv szól. Ilyen szabály különösen : az átértékelésből kizárt követelésekre vonat­kozó (4. §) és az átértékeléssel nem terhelhető adósokra vonatkozó (6. §), vagyis az átértékelést megszorító tárgyi és alanyi kivételek.* (A valorizá­ciós törvény magyarázata. Budapest, 1928. — 20 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom