Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - De iudiciariis

DE IUDICIARIIS. !73 igazság van egybekapcsolva ; ezeknek egyességében áll a méltányosság. Mert ahol az igazság túlhágja mértékét, kegyetlenség vétkét szüli ; a szerfölött való kegyelmesség pedig a rend felbomlását okozza. Ezeket a nagy elveket iparkodott a magyar bírói testület mindenkor megvalósítani ítélkezésénél. A mai bíró büszkén tekinthet vissza dicső elődeire, de az a nagy mult nem teheti elbizakodottá. Ellenkezőleg, amíg egyrészről a nagy példák, az úttörők munkája megkönnyíti az igazságszolgáltatás folytonosságát, ugyanakkor súlyos terhet rak a mai bírói generáció vállaira : hogy méltó maradjon az elődökhöz és gondoskodjék még méltóbb utódok kiképzéséről. Olyan elhúnyt bírákról kívánok megemlékezni, akiket személyesen ismertem és akiknek lelki nagysága buzdítólag világított előttem kora ifjúságom óta. Ma is látom lelki szemeimmel nárai Szabó Miklóst, a m. kir. Kúria elnökét. Az ő hatalmas egyénisége annyira fölötte áll a köznapi bírálatnak, hogy még a Jogi lexikon szerkesztője sem merte a nevét pennájára venni. Lenyűgöző szellemi fölényének demonstrálására elég a Polgári jogi határozatok tárába fölvett, elnöklése alatt hozott elvi döntésekre reámutatni. Nagy volt a társadalomban is ; ezt tanúsítja, hogy a 8o-as években az exluzivitás tetőfokán állott Nemzeti Kaszinó, gróf Széchenyi István alapítása, igazgatójának választotta az egyszerű nemes embert, szellemi és lelki nagyságának mindenkit hódolatra kényszerítő hatalmával. Vavrik Béla, a Magyar Jogászegylet elnöke, aki polgári bíróból lett a büntető legfőbb bíráskodás dísze ; Zachár Emil, aki elsőnek vállalta kúriai bíróból a táblai tanácselnöki tisztet ; csíkdelnei Csathó Ferenc, a budapesti kir. ítélőtábla néhai elnöke, aki előbb Szabó Miklós felhívására lett büntetőbíróból a Kúrián kiváló kereskedelmi jogász is ; ezek mellett a nagyjaink mellett «inter pares» emlékezzünk küllői Rhorer Miklósról. Amikor a pozsonyi ítélőtábla elnöki székéből a m. kir. Kúriára került, a II. polgári tanács elnöke lett. Ezután Günther elnök fölhívására elvállalta és a legkiválóbban el is látta a II. büntetőtanács elnökségét. A háború végén a m. kir. Kúriának rangban legidősebb tanácselnöke volt, amikor a másodelnöki szék megüresedett. Az elnök ekkor felhívta Rhorer Miklóst, hogy foglalja el a másodelnöki termet, miután úgyis ő lesz az utód. Ő azonban