Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

SZEMLE. 157 általán nem bír betekintéssel arra nézve, hogy mi van a bírósági aktákban. Fizetési meghagyást a pénzügyi hatóság tulajdonképpen nem is bocsájthatna ki jó lélekkel, ha maga nem győződött meg arról, hogy a fizetési meghagyás kibocsájtásának helye van. Elemi követelmény tehát az, hogy a pénzügyi hatóság, amely a fizetési meghagyást kibocsájtja, azt az ügyiratot lássa, amelynek alapján a fizetési meghagyás kibocsájtatik. A megoldásnak egyedül megnyugtató, de leggazdaságosabb és legracionálisabb módja is az lehet, hogy a leletet pénzügyi közeg veszi fel a bíróságoknál. így a bíróságoknál működjék állandóan vagy időnként a pénzügyi közeg, pl. Budapesten a Központi Díj- és Illetékkiszabási Hivatal közege a bpesti kir. Törvényszéknél, a központi kir. Járásbíróságnál és a Dunajobbparti bíróságoknál, stb. Leletre se volna szükség, pénzügyi tisztviselő mindjárt elkészíti — átütve vagy kékbe másolva — a fizetési meghagyást. Ma is az csinálja, de csak laikus kezelőtisztek feljegyzéseiből, anélkül, hogy ismerné az aktákat. Hogy a kisebb bíróságoknál mikép oldassék meg ez a kérdés, arra rátérni nem kívánok ; de nincs oly járásbíróság, amelynek területén adóhivatal ne volna és így a kisebb helyeken is a helyben lévő adóhivatal közege is inspekciót tarthat a bíróságnál. A felemelt illetékek és bírságok elmaradása nem lehet fontos a kincstárnak, ha ezzel szemben gyorsabban és biztosabb alapon jut illetékhez. Az sem lehet lényeges szempont, hogy a bíróságok kezelőtisztjei kevesebb leletdíjhoz jutnának. Ez pótolható számukra, — ha ugyan pótlandó? —ai. M —. A Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi szakosztályának április 2-i ülésén Körmendi László newyorki ügyvéd tartott előadást «Az amerikai alkotmánynak a bírósághoz és ügyvédséghez való viszonyai) címmel. Az Amerikai Egyesült-Államok alkotmánya kb. 150 évvel ezelőtt íródott dokumentum, amely a legáltalánosabb intézkedéseket tartalmazza. Ezen keresztül vezetődik le Amerikának jogi élete, társadalmi és gazdasági fejlődése. Ennek a magyarázata az, hogy az amerikai bíróságok, amelyek ugyan közvetve csupán magánszemélyek jogsérelmeit orvosolják, minden törvényt az «alkotmányszerüség» szempontjából vizsgálnak meg és semmisnek nyilvánítják a törvényt, akárminő tárgyú és természetű is akkor, ha azoknak a jogi fundamentumoknak a szellemével ellenkezik, amelyeket a bíróság az alkotmány legáltalánosabb jellegű tételeiből von le. Minthogy a törvények érvényességének a kérdése csupán tényleges bírói eljárás során kerülhet szóba, a bírói hatalomnak az állam egyéb szervei, főleg pedig a törvényhozás felett ily módon gyakorolt szupremáciája az, amelynek segítségével pl. a bíróságok állandó egyensúlyban tartják a szövetségi kormányt és az Únió egyes államai közti hatalommegosztást, amelyről az alkotmányban csupán csak egy pár mondat van, de amelyet a bíróságok döntvé-