Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

158 SZEMLE. nyei minden konkrét jogeset kapcsán újra meg újra megszabnak és korlátoznak. Ez a szupremácia korlátoz az egyéni szabadságba és a vagyoni viszonyokba való minden beavatkozást, A legfelsőbb bíróság­nak, a washingtoni supreme court-nak a kilenc tagján keresztül így szűrődik le minden olyan társadalmi és gazdasági törekvgs, amely a törvényhozásban fejeződik ki. Az alkotmányszerűség ezen rendszere a garanciája egy lehetőleg nagy zökkenések és szélsőségek nélküli jog­fejlődésnek. Egyúttal a példája ez a rendszer annak is, hogy államérde­keket, politikai törekvéseket független bírói döntés alá bocsátani gyakorlatilag mennyire lehetséges. * — Az International Law Association magyar nemzeti csoportjá­nak ülése a biztosítási jog egységesítése tárgyában. Ismeretes, hogy a Lon­donban székelő Nemzetközi Jogi Egyesület (International Law Associa­tion) magyar kezdeményezésre a mult évben napirendjére vette a bizto­sítási jog egységesítését ; az idevágó problémák tanulmányozására, valamint megfelelő javaslatok elkészítésére külön nemzetközi bizott­ságot állított össze. Ezzel kapcsolatosan az International Law Associa­tion magyar nemzeti csoportja dr. Baumgarten Nándor egyetemi tanár elnöklete alatt 1932. évi május hó 7-én ülést tartott, amelyen dr. Király Ferenc bemutatta a Nemzetközi Jogi Egyesület ez év nyarán Oxford­ban tartandó konferenciája számára általa készített bizottsági jelentés tervezetét. Az előadó beszámolt a biztosítási jog egységesítése tárgyá­ban kiküldött nemzetközi bizottság munkálatairól. Az előadáshoz Gold Simon, Fodor Ármin, Balabán Imre, Ribáry Ernő, Kutasi Elemér és Tury Sándor Kornél szóltak hozzá. * — A Magyar Jogászegylet f. év április hó 16-án teljes ülést tartott, amelyet Goethe emlékének szentelt. Az elnöklő dr. Schuster Rudolf az ülést megnyitván, utalt egy­részről arra az összefüggésre, amely Goethe és a jög között állott fenn, másrészről pedig azt a kapcsolatot szemléltette, amely a nagy költő­filozófus és a XIX. századbeli Magyarország között fennállott. Ezután tartotta meg előadását dr. Leopold Elemér ügyvéd «Goethe az ügyvéd és Faust a jogász» címen. Előadásában azt fejtegette, hogy az az idő, amelyet Goethe az ügyvédkedéssel töltött, nem múlott el felette nyom­talanul. Azután Goethét, a jogfilozófust állította szembe a korabeli jog­elméleti iskolákkal. * — Előadás a közigazgatási bíráskodás reformjáról. A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya május 3-án Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnökének elnöklete alatt előadóülést tartott, melynek tárgya dr. Nagy Dezső Bálint ügyvéd előadása volt a pénzügyi közigazgatási bíráskodás reformjáról. Az előadó a hazai köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom