Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

152 SZEMLE. hogy tehát az ősmagyarok már mint szervezett nemzet jöttek be Európába és a Vérszerződés, melyről egyedül a névtelen jegyző tesz említést, igaz ténye a történelemnek. Kitér a szerző könyvében arra a kérdésre is, hogy személy szerint ki volt a névtelen jegyző és érvekkel támasztja alá azt a felfogását, hogy Anonymus egri egyházmegyei, egervidéki pap volt, Katapán egri püspöknek, az első magyar kancellárnak udvari papja és a kódex Egerben készült abban az időben, mikor Imre királynak már megkoronázott kiskorú fia, III. László, Katapán egri püspöknek udvarában nevelkedett. A müvet a Magyar Jogászegylet adta ki. Ára 3 pengő. SZEMLE. — A Kúria gyakorlatából. 1. Új tények és új bizonyítékok a Kúrián. A Kúrián kezd mutatkozni a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXV. tc.-nek kedvező hatása. Sajnos, még nem a határidők megrövidülésében. Ellenben örvendetesen tapasztalhatni, hogy a Kúria a ténymegállapítás és a bizonyítékok kiegészítése kérdésében szabadabbnak kezdi magát érezni, friss szellem honosúl meg és a felülvizsgálatnak eddigi szigorú, merev és rideg keretei tágulnak. Sűrűbben intéz immár a Kúria kérdéseket a peres felekhez ; a fellebbezési eljárás során tisztázatlanul maradt tényekre nézve új tényektől és új bizonyítékoktól se zárkózik el teljesen, sőt ezekre nézve iratváltásra is utasítja a feleket, folytatólagos tárgyalást tűz ki, melyen újabb tényekről és újabb bizonyítékokról tárgyalnak, természetesen mindazt lehetőleg abban a keretben, amelyet a Te. 40. §-a megszab, de ezt a keretet is elasztikusan kezeli immár a Kúria, különösen, ha az új bizonyíték ereje nem kétséges. «Az iratok alapján» állapít így meg a Kúria tényeket, de ezek az iratok esetleg olyanok, amelyeket csak a Kúria szerzett be vagy szereztetett be a jelek által. Nem tartunk attól, hogy a Kúria túl fogja lépni a kívánatos határt. Vannak bizonyítékok, amelyek ha nem közokiratiak, mégis meggyőzők, még akkor is, ha valamelyik fél azokat kifogásolja. A Kúria közvetlenül észlelni tudja, hogyha ez a kifogásolás nyilván alaptalan. 2. Szerzői jogbitorlás és tisztességtelen verseny. Régóta vita tárgya, hogy ugyanazon cselekmény miatt indítható-e kereset a szerzői jogbitorlás címén az 1921 : LIV. tc. alapján és egyúttal a tisztességtelen verseny címén az 1923 : V. tc. alapján. Az Iparjogvédelmi Egyesület e kérdést a közelmúltban vitaelőadásokon tárgyalta ; ott a vélemények megoszlottak. Most a Kúria eldöntötte ezt a kérdést azok, mellé állván, akik szerint mindkét törvény megsértése alapján lehet keresetet indítani. A Kúria nyilván elvi éllel a következőket állapította meg : «Jogszabálvsértés nélkül mellőzte a fellebbezési bíróság annak a megállapítását,