Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

142 JOGGYAKORLAT. b) Alaki jog. 42. §. Hatóság elleni erőszaknál sértett a perorvoslat használatá­nak jogából ki van zárva. (1932. III. 9. B. 6089/931.) A jeljelentést visszavonó sértett a perorvoslatokról is lemondottnak tekintendő. (1932. III. 9. B. 5815/931.) A magánindítvány hatályos vissza­vonásának nem tekinthető sértett ama nyilatkozata, amelyben ügyelőre)) nem kivánja a bűnvádi eljárás folytatását. (1932. III. 2. B- 5950/93I-) Közli: A. Külföldi joggyakorlat. I. Németország. 1. Utólagos lemondás a munkabérről. Egy munkás blanketta­szerű nyugtát írt alá munkabére felvételekor, melyben lemondott tarifaszerű túlóradíjairól. Utóbb a tarifaszerződés szerint járó díjak megfizetésére perelte a munkaadót. Arra hivatkozott, hogy a nyug­tát a gazdasági kényszerűség nyomása alatt írta alá. A perben két jogkérdés volt eldöntendő : a) Érvényes-e a már megszolgált munkabérről való lemondás? b) Van-e helye megtámadásnak a gazdasági viszonyok kényszere címén? Az a) alatti kérdés tékin­tetében a másodfokú munkaügyi bíróság (a Landesarbeitsgericht) a nyugták blankettaszerüségéből arra következtetett, hogy a felek már előre el voltak határozva arra hogy a munkavállaló a szolgálat teljesítése után le fog mondani tarifaszerű jogairól, ez pedig, mint előzetes lemondás, a tarifarendelet értelmében érvénytelen. A leg­felsőbb munkaügyi bíróság (a Reichsarbeitsgericht) ezzel szemben — a teljesítési ügyletek absztrakt jellegéből kiindulva — arra az álláspontra helyezkedett, hogy még kifejezett előzetes lemondási szándék és erre vonatkozó megegyezés esetén is maga a lemondás, függetlenül az előzetes megegyezés érvénytelenségétől, érvényes. b) A gazdasági kényszer kérdésében a Reichsarbeitsgericht fel­fogása az volt, hogy ezen az alapon csak hallgatólagos akarat­nyilatkozatok támadhatók meg, kifejezett nyilatkozat ellenben csupán a magánjog általános szabályai szerint, valóságos kényszer esetén. (BGB. 123. §.) A Reichsarbeitsgericht régebbi gyakorlata kifejezett jognyilatkozatoknál is megengedte a gazdasági kény­szer címén való megtámadást. (Juristische Wochenschrift, 1932. február 6.) •

Next

/
Oldalképek
Tartalom