Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

JOGGYAKORLAT. 143 2. Rovatcím védelme. A felperes lapja, a «Textil-ujság» 1926. óta külön rovatot adott «Műselyem-kurir» címmel. 1929. márciusa óta jelent meg az alperes lapja «Német Műselyem-kurir» címmel. A felperes tisztességtelen verseny címén az alperest a lapcím használatának abbanhagyására perelte. A Reichsgericht 1931. július 7-én kelt ítéletében (Leipziger Zeitschrift, 1932. március 15.) helyt adott a keresetnek. Kifejtette, hogy a törvény nemcsak a nyomtatvány főcímét, hanem annak esetleges alcímét : az egész valamely részének cimét is védi. Egészen kétségtelen, hogy az újságok rendszeres mellékleteiként önálló alakban megjelenő nyomtatványok a törvény védelme alá esnek, nincsen tehát ok arra, hogy a melléklapoktól és mellékletektől csak külalakban különböző állandó rovatoktól a bíróság a védelmet megtagadja. Mindenesetre feltétele azonban a védelemnek, hogy a rovat valóban állandóan visszatérő legyen és jellegzetesen felismerhető fejmegjelöléssel legyen ellátva. 3. Visszatartás joga és exceptio doli. A felperest az alperesek megtévesztő tényelőadásokkal rávették, hogy üzletükbe társul belépjen és betétként nekik egy jelzálogi okiratot átadjon. Az okirat visszaadása iránti keresettel szemben az alperesek azzal védekeztek, hogy a felperes — visszakövetelési igényeinek kielégítése céljából — az alperesek üzletéből árukat elvitt, ebből az alpereseknek az áruk visszaadása és kártérítés iránti követelésük támadt, amelynek alapján a szolgáltatást megtagadhatják. A felperes a törvénynek arra a rendelkezésére hivatkozott, mely szerint a tiltott cselekményből eredő kiadási kötelezettséggel szemben a visszatartási jog szabályai nem alkalmazhatók. (BGB. 273. § 2. bek.) A Reichsgericht a visszatartási kifogásnak helyt adott és a keresetet elutasította, mert a visszatartási jog csak beruházások és a dolog-okozta kár címén van kizárva, egyébként áll az az általános elv, hogy konnexkövetelések egymásnak ellenvethetők. A konnexitást pedig a jelen esetben megállapítja az, hogy a szemben álló követelések «természetes és gazdasági» összefüggésben vannak egymással habár nem is származnak ugyanabból a jogviszonyból. A Treu und Glauben elvébe ütköznék a két igény elszakítása egymástól. Oertmann — a döntés helyeslése mellett — ezzel az esettel kapcsolatban felhívja a figyelmet Leonhardnak arra nemrég elhangzott figyelmeztetésére, hogy az exceptio doli és a Treu und Glauben frázisszerű alkalmazásától a bíróságnak lehetőleg tartózkodnia kellene. (Juristische Wochenschrift, 1932. február 6.)