Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

JOGGYAKORLAT. 129 beszélhessünk. Az eredmény mindenesetre kielégítő, jóllehet meg­van az indoklásban a kontradikció. 2. A házassági életközösséget megbontó fél ingóságai elvitelé­nél jelen volt községi bírónak ama biztatgatásával szemben, hogy maradjon vissza és feleségével folytassák az életközösséget, olyan választ adott, ami feleségével szemben a tiszteletet és megbecsü­lést súlyosan sértette. A Kúria azonban P. III. 1673/1931. sz. ítéletében menthetőnek mondja ezen nyilatkozatot, mert: az egy­neműséget összes erkölcsi vonatkozásaiban betartó férj érzelmi világát a feleség hűtlensége nagymérvben feldúlja, s ezért az elköltözéskor ez érzelem hatása alatt volt férjnek a községi bíróval szemben mintegy válaszként tett nyilatkozatát az adott körülmények között a m. kir. Kúria sem minősíthette bontóokot megvalósító súlyos házastársi köteles­ségsértésnek (1932. II. 24.) 3. A hozomány köréből álljon itt három határozat: a) A hozomány a hozományadónak minden jogi kötelezettség nélkül való önkéntes adománya abból a célból, hogy ezzel a házasság terhén csökkentsen. A férjhezmenési kilátás alkalmából tett hozo­mányadási igéret azonban csak arra való készséget jelent, hogy az ígéretté vő a férjhezmenendőnek hozományt ad, ha a férj jelölt­tel házasságot köt ; az igérettevő örököseit pedig csak akkor terheli, ha az igérettevő kifejezetten kötelezte örököseit, hogy a férjhezmenendőnek hozományt szolgáltassanak. (P. III. 1500/1931., 1932. II. 24.) b) A hozomány és az ajándékozás elhatárolását találjuk a P. III. 411/1931. sz. határozatban : A magyar magánjog rendszere szerint más a hozomány jogintézményi jellege és más az ajándékozás intézményi rendeltetése és bár a hozomány jogi természeténél fogva önkéntes adomány, de ingyenessége dacára egyben ajándékozás is nem lehet. Ha a konkrét körülmények nem engednek biztos következ­tetést arra, hogy a jelzett ingatlanokat a házassági terhek viselésé­nek könnyítése végett rendelték volna a kötendő házasság esetére, nem lehet hozományról szó, mert hozomány igérésének vagy adá­sának esete csak a jelzett célú s kizárólag ennek megfelelő rendelés bizonyított fennforgása mellett vehető fel. (1932. II. 23.) c) A hozománynak, mint a házassággal járó és a férjet terhelő kiadások könnyítésére szolgáló vagyonnak haszonélvezete anyagi jog­szabályaink értelmében a házasság tartama alatt egyedül a férjet illeti meg, a hozomány kezeléséhez és fölötte való rendelkezéshez is kizárólag csak a férjnek van joga, amelyet tőle a hozomány rendel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom