Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

ADALÉKOK A XVIII. SZÁZAD MEGYEI BÜNTETŐ ELJÁRÁSÁHOZ. 125 melynek utódjával, a törvényszéki főtárgyalással már úgyszólván semmi hasonlósága nincs. Éppen a XVIII. és XIX. századbeli büntetőeljárás e szakának, a szoros értelemben vett büntetőper lefolyásának megismerését tűztük ki a pestmegyei levéltárban végzett kutatásaink céljául. Az alábbiakban a XVIII. századbeli büntetőper néhány szakát igyekszünk bemutatni, éspedig ez alkalommal a megyei sedria előtt lefolyó ú. n. rendszerű írásbeli (tehát nem szóbeli, sommás) pert megnyitó idézésről szólunk. Az idézésre való perbeszállás természetesen még ekkor is a nemes ember privilégiuma, miért is az ismertetendő perszakasznak csak a nemes (és honoratior) elleni bűnvádi eljárásban volt helye. Az idézőlevél (vádlevél), ha a nyomozás és vizsgálat (inquisitio) adatai szükségessé tették, a megyei közgyűlés (ritkábban a kisgyűlés) — az inquisitióval megbízott judlium (szolgabíró) jelentése alapján — elrendelte a gyanűbafogott nemesember perbehívását. A kisgyűlés perbeidéző határozatának vétele után a fiscalatus (ügyészség) benyújtja a törvényszékhez, illetve ennek elnökéhez, az alispánhoz (másodalispánhoz) a vádat (keresetet, actiót) tartalmazó vádlevelet (keresetlevél, libellus actionalis). Ezzel a vádlevéllel történt az idézés, ezért ez a vádon (actio) kívül az idézést is magában foglalja. E vádat magában foglaló idézőlevél (litterae certificatoriae actionem redolentes) az ügyészségen készül el (másodalispán v. alispán nevében), s innen kerül aláírásra a sedria elnöke (másodalispán, alispán) elé. Míg tehát a polgári perben a felperes keresetlevele és az alispán idézőlevele alapján történik az idézés, addig a büntetőperben a libellus actionalis (vád, keresetlevél) és a certificatoriae v. citatoriae (törvénybeidézőlevél) egy és ugyanazt a periratot jelenti : t. i. az idézővégzéssel ellátott vádlevelet. Az idézőlevél szokásos alakja (1758-ból) : Salutem et omnem prosperitatem! Egregius Dominus Sámuel Jeszenszky qua tamen Illustrissimorum Cottum [Comitatuum] Pesth Pilis et Solth art.ficulariterj unitorum ord.finariusj magistrualis fiscalis detegit: Qualiter Dotninatio Vestra . . . itt következik a vádbeli cselekmény tény vázlatszerű leírása . . . prolit id ex magistruali inquisitione copialiter annexa uberius apparet. Quia vero . . . a vádbeli cselekményt büntető törvénycikkek idézése. Unde praefatus D. Fiscalis Mag. vigore gratiosae horum Cottum Determinationis, vettet Dominationem Vestram in conjormitate praecitatorum ac citandorum Legum in Jus et personaliter convenire. Cujusmodi legali