Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A kollektív szerződések konstrukciójának kérdéséhez

120 Dr. SZÁNTÓ IMRE. szerződés nem harmadik személy javára kötött szerződés, legalább is nem fogalmilag, hanem csak esetlegesen. A kollektív szerződés korporatív szerződés, mert egyesületek, vagy legalább az egyik oldalon egyesület, köti és normaszerződés, mert olyan szerződési határozmányokat tartalmaz, amelyek a szolgálati szerződésben, tehát egy más szerződésben, más kötelmi viszonyban, más felek között fognak érvényesülni. Az egyik oldalon mindig munkavállaló egyesülés, a másikon rendszerint munkaadóegyesülés, esetleg egyes munkaadó között jön létre, fogalmilag kettős tartalommal : normatív részében megszabja a munkaadók és munkavállalók között fennálló és a jövőben keletkező munkaszerződések tartalmát; obligatórikus részében a kollektív szerződést kötő felek között állít fel kötelmeket. A tarifaszerződés tehát két, egymástól különböző részből áll, melyek azonban egy egységes szerződésben olvadnak össze.1 A szolgálati szerződés megkötése a kollektív szerződésre utalással történik, a szolgálati szerződés létre jön avval a tartalommal, azok szerint a határozmányok szerint, amelyeket a kollektív szerződés előír. Individualisztikus felfogás szerint a szolgálati szerződés tartalmává vállnak a kollektív szerződés határozmányai. Helyesebben : a normatív rész határozmányai az egyes munkaszerződésekkel szemben objektív jogot jelentő szabályok, melyek a szolgálati szerződés tartalmát kötelezően és közvetlenül, autonóm módon alakítják ki. (Természetes, hogy ehhez a hatáshoz külön pozitív jogi intézkedés, külön törvényszó szükséges és ezért a mi jogunkban ilyen, sajátos értelemben vett kollektív szerződésről nem is beszélhetünk.) A kollektív szerződés kötelező hatása következtében a kollektív szerződéssel ellenkező munkaszerződés érvénytelen és helyébe a kollektív szerződés határozmányai lépnek. A normatív résznek ez a tartalma a legkülönfélébb lehet : szabályok a munkabér, munkaidő, szabadságidő, felmondás, tanoncviszony tekintetében. A magyar jogban a kollektív szerződés normatív része csak diszpozitív szabályokat tartalmaz, amik szerződéspótló rendelkezés módjára — és ezt helyesen emeli ki a Kúria a fent idézett ítéletében — lépnek be a munkaszerződésbe (az esetben t. i., ha ez a kollektív szerződés által rendezett kérdéseket nem szabályozza); 1 Hueck és H. C. Nipperdey : Lehrbuch des Arbeitrechts. II. kiadás. 1929. II. kötet 27. és 117. o. — Walter Kaskel: Arbeitsrecht. II. kiadás. 1928. 19. o.