Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A kollektív szerződések konstrukciójának kérdéséhez

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK KONSTRUKCIÓJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ. II9 nem felel meg az általa már régebben kötött kollektív szerződésnek. Az új szolgálati szerződés érvényben marad. Ekkor is felel ugyan a szervezet szerződésszegésért a vele szemben álló másik szervezetnek, ez azonban a szerződésszegéssel létrejött munkaszerződés érvényén mitsem változtat. Új munkaszerződés kötése esetén ugyanis, még ha bele is ütközik ez a tarifaszerződésbe, a munkavállaló, mint a harmadik személy javára kötött szerződés kedvezményese sem léphet fel, hisz az őt, mint kedvezményest megillető jogról lemondott akkor, amikor a szolgálati szerződést megkötötte. II. A fentiekben igyekeztem kimutatni, hogy a kollektív szerződésnek harmadik személy javára kötött szerződésként való konstruálása gyakorlatilag kevés eredménnyel jár. Miért van a munkavállalónak a munkaadó ellen csak akkor követelése, ha a kollektív szerződést egyes munkaadó kötötte és miért nincs, ha munkaadószervezet kötötte? Ebben az eredményben semmikép sem nyugodhatunk meg. A harmadik személy javára kötött szerződés, mint a kollektív szerződés konstrukciója, dogmatikailag pedig a kollektív szerződés és a munkaszerződés fogalmainak összezavarására vezethet. A kollektív szerződés ugyanis nem szolgálati szerződés,1 még csak nem is előzetes szerződés. (Xem is egyesség, még kevésbbé nem társasági szerződés.) Hanem egy olyan nevesített kötelmi típus, amely különbözik az összes említettektől. Mindenekelőtt a kollektív szerződést élesen el kell határolni a munkaszerződéstől. Mások a szerződő felek a kollektív szerződésben és mások a munkaszerződésben, más joghatás fűződik a két szerződéshez és mindenekelőtt más a két szerződés jogi természete. Bírói gyakorlatunk, amely a kollektív szerződést egyszerűen harmadik személy javára kötött szerződésnek tekinti, ezt a fogalmilag mindig keresztülviendő megkülönböztetést homályosítja el. A kollektív szerződés a munkaviszony általános feltételeit szabályozza ; azokat az elveket szabja meg, amelyek alapján az egyes munkaszerződések majd létre fognak jönni. A kollektív szerződés maga azonban nem jogosítja sem a munkavállalót munkabér, sem a munkaadót munkaszolgáltatás követelésére, mert a munkavállaló és a munkaadó jogai és kötelezettségei a munkaszerződésen és nem a kollektív szerződésen alapszanak. A kollektív 1 Ellenkezően Kéler Tibor és Straub Sándor i. m. 17. o.