Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A kollektív szerződések konstrukciójának kérdéséhez

n8 Dr. SZÁNTÓ IMRE. munkaadószervezet köti munkavállaló szervezettel. Ezt semmikép sem lehet harmadik személy javára kötött szerződésnek tekinteni. A munkaadó szervezet kötelezheti ugyan önmagát, hogy tagjai a megállapodásnak megfelelő munkaszerződéseket fognak kötni a szemben álló szervezet tagjaival, de a szerződésszegés következ­ményekép nem léphet fel az egyes munkás munkaadójával szem­ben, mert a munkaadó szervezet nem is kötelezheti magát úgy, hogy tagjaival szemben az egyes munkások közvetlenül szerez­zenek jogot, mivel harmadik személy javára kötött szerződés van jogunkban, harmadik személy terhére kötött szerződés azon­ban nincs. Legfennebb a munkaadó szervezet felel : annyiban, amennyiben harmadik személy szolgáltatásának kikötése egyálta­lán megállhat, vagyis garanciavállalás formájában kötelezheti magát arra, hogy az egyes munkaadók nem fogják a szerződést megszegni. Ha megszegik : kártérítéssel tartozhatik a szervezet a másik szervezettel szemben, az egyes munkaadónak azonban a kötelemszegés fel nem róható. E szerint tehát abban az esetben, ha két szervezet köti meg a kollektív szerződést, a munkavállalónak nem lenne kereseti joga a szerződésszegő munkaadóval szemben, noha a leggyakoribb a kollektív szerződéseknek ez a típusa és a szerződésszegésnek ez az esete. B) A kollektív szerződést munkavállaló szegi meg: A hely­zet hasonlít a munkaadó szervezet szerződésszegésének esetéhez. A munkaadó nem léphet fel az egyes munkavállaló ellen, mert ha két szervezet köti a szerződést, nincs is harmadik személy javára kötött szerződés, melyben a munkaadó kedvezményes és az egyes munkavállaló adós lenne ; ha pedig egyes munkaadó kötötte a szerződést munkavállaló szervezettel, akkor a munkaadó csak mint a harmadik személy javára kötött szerződés adósa szerepel­het. Ebben az esetben is, mivel harmadik személy terhére kötött szerződés nincs, csak a két szervezet áll egymással szemben (illetve a munkavállaló szervezet a munkaadóval szemben) és a felelősség legfeljebb itt is csak a szervezetek kártérítési felelősségét jelentheti. A munkaadónak tehát a munkavállalóval szemben kereseti joga nincs. Követelés csak a vele szerződött munkavállaló szer­vezettel szemben illeti meg, illetve ha a munkaadói oldalon is szervezet szerződött, csak a munkaadószervezet léphet fel a munka­vállaló szervezet ellen. 2. A munkaadó olyan új szolgálati szerződést létesít, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom