Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Mikor követelhető kártérítés a be nem tartott házassági igéretért

KÁRTÉRÍTÉS A BE NEM TARTOTT HÁZASSÁGI ÍGÉRETÉRT. 415 azzal a kérdéssel akarunk foglalkozni, hogy olyan esetekben, midőn valamely jegyes alapos okot szolgáltat a másik félnek az eljegyzés felbontására, , anélkül 'azonban, hogy részéről vétkes magatartás fennforogna, lehet-e az általános magánjogi szabályokra való hivatkozással kártérítést követelni? A H. T. 3. §-a az ott körülírt ü. n. kisebbmérvü kártérítés igénylését minden esetben lehetővé teszi, ha a jegyes a másik félnek az eljegyzés felbontására alapos okot szolgáltat és nincs tekintettel arra, hogy vétkesség terheli-e a jegyest vagy sem. Ez az álláspont azonban szerény nézetünk szerint nem alkalmazható olyan esetekben, midőn az általános magánjogi elvek alapján igényeltetik kártalanítás. Alapvető jogelv ugyanis, hogy a tárgyi felelősség eseteitől eltekintve, senki ellen sem lehet kárigényt támasztani, ha az illető személy részéről vétkes magatartás, avagy legalább is gondatlanság fenn nem forgott. Már pedig kétségen kívül számtalan olyan eset létezik, midőn a jegyes a legcsekélyebb mértékben sem volt vétkes és mégis a másik félnek, habár önhibáján kívül is, az eljegyzés felbontására alapos okot szolgáltatott. (Pl. a jegyes az eljegyzés tartama alatt önhibáján kívül súlyos krónikus betegségbe esik, avagy a férfi anyagi helyzete oly mérvben rosszabbodik, hogy leendő feleségéről gondoskodni képtelen volna.) Ilyenkor az általános magánjogi elvekre való hivatkozással kártérítést megállapítani nem lehet. Igaz ugyan, hogy a H. T. 3. §-a — amint már említettük •— nincs tekintettel arra, hogy fennforog-e vétkes magatartás, hanem az ott körülírt kisebbmérvű kártérítést mindenesetre megállapítja, ami szerény nézetünk szerint egyáltalában nem méltányos felfogás. Ezzel szemben azonban, amint már említettük, az általános magánjogi elvekre való hivatkozással támasztott kártérítési igénynél soha nem elegendő azt vizsgálni, hogy a fél alapos okot szolgáltatott-e jegyestársának az eljegyzés felbontására, hanem minden esetben a kártérítési igény alapját csakis az képezheti, hogy a fél az eljegyzés felbontásához szükséges alapos okot vétkes magatartása által idézte elő. Nincs szabályozva mindezideig az a kérdés sem, vájjon házassági igéret be nem tartása esetében a cselekvőképességében korlátolt jegyestől is követelhető-e kártérítés. A H. T. 3. §-a szerint e törvényhely alapján, az eljegyzéskor cselekvőképességében korlátolt jegyes kártérítéssel csak akkor tartozik, ha az eljegyzésbe törvényes képviselője is beleegyezett. Ezzel szemben az általános magánjogi szabályok értelmében a korlátolt cselekvőképességü 27*