Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - A tulajdonjog fenntartása mellett kötött vételi ügyletekről

A TULAJDONJOG FENNTARTÁSA VÉTELI ÜGYLETEKRŐL. 4OI adása után itt is a vevőt kell hogy terhelje ; függetlenül attól, hogy a tulajdon megszerzése az átadott dologra nézve egy felfüggesztő feltétel bekövetkeztétől függ. Kétségtelen az is, hogy, amint arra dr. Schuszter Rudolf1 nagyértékü fejtegetéseiben is utal, a vételi ügylet mint olyan feltétlenül meg van kötve a hasonló jellegű ügyleteknél, és így a veszélyviselésnek a feltétel mellett megkötött vételi ügyletre vonatkozó szabályai nem lehetnek irányadók. Végeredménykép nevezett író a vevőre hárítja a kárveszélyt. Ugyanígy Beck Salamon dr.2 is. Mindennek dacára a másik álláspontnak is lehet létalapja, ha kiindulunk egyrészt az ügylet sui generis jellegéből, másrészt, ha tekintetbe vesszük, hogy jogpolitikai és méltányossági szempontok — figyelemmel a vevő sűlyosabb megkötöttségére — is tekintetbe veendők. Kérdés, hogy a tulajdonjog fenntartása melletti vételi ügylet hatályos-e tekintet nélkül az ingó dolgok minőségére és rendeltetésére. A régibb bírói gyakorlat szerint (Kúria 1511/1891) elhasználható dolgokra nézve és nagykereskedőtől kiskereskedő által továbbeladás végett vásárolt árukra nézve ez nem volt kiköthető. Az újabb bírói gyakorlat egyrészt a német nyomán, másrészt, hogy a magánjogi javaslat 1367 §-a sem tesz különbséget ebből a szempontból az ingók között, szakított ezzel az állásponttal és a P. VII. 3383/1928. sz. kúriai határozat kimondotta : «hogy az a körülmény, hogy a vevő továbbeladás céljából vette meg az árut, és annak egy részét még a csődnyitás előtt eladta., nem lehet akadálya annak, hogy az eladó a vételár ki nem fizetése folytán az őt megillető tulajdonjog alapján a csődtömegbe került el nem adott áru mennyiségét vagy az eladott árunak a csődtömegbe befolyt vételár összegét a Cs. T. 42. és 43. §-ai értelmében visszaköveteljem A döntés helyes már azért is, mert mérlegelés tárgyává tette az ügylet sajátos jellegével kapcsolatos gyakorlati megfontolásokat is. Ezen döntéssel tehát meghaladottnak tekinthető az az állás1 Magyar Jogászegyleti Értekezések új folyam, 1910. évf., 5. füzetJogtudományi Közlöny, 1915. évf., 7. szám. 2 Civiljogászok társaságában tartott előadás, 1931. november.