Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - A tulajdonjog fenntartása mellett kötött vételi ügyletekről

39§ Dr. SCHWARTZ TIBOR. téséig a vevő a tulajdont a megvett dologra nézve nem szerzi meg, nyilvánvaló, hogy az eladónak tulajdoni keresettel áll jogában érvényesíteni igényeit a vevőnek átadott dologra nézve, amennyiben ez utóbbi fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget. (Staub. Kommentár X. kiad. 1212. old.) Abban az esetben tehát, ha az eladó a tulajdonjog fenntartásával kötött ügyletnél dologi jogainak biztosítása végett visszaveszi, illetve visszaköveteli, esetleg rei vindicatióval az árut, ez egymagában még nem vonja maga után azt, hogy elesnék azon jogosítványaitól is, melyeket számára a feltétlenül megkötött és kötelmi jellegű adás-vételi ügylet biztosít, kivéve, ha a visszavett áruval azután mint sajátjával rendelkezik. Ez utóbbi esetben az eladó az ügylettől való elállása feltételeztetik, minek következménye pedig az, hogy mindkét fél követelheti az eredeti állapot helyreállítását. Nem szenved kétséget, hogy a tulaj donjogfenntartásos ügyletnek ezidőszerint szokásjogon és bírói joggyakorlaton alapuló szabványai dispozitív természetűek, ügy hogy a felek attól szerződésileg eltérőleg is rendelkezhetnek. Ezt az álláspontot élesen ki is domborítja a P. VII. 3260/1930. számű kűriai ítélet,1 mely egy adott esetben kimondta, hogy ha a felek szerződésileg ügy állapodtak meg, hogy ha a vevő a részletfizetési kötelezettségének pontosan eleget nem tenne, az eladó jogosult tulajdonjoga alapján a gépeket, melyeket eladott, visszavenni, elárvereztetni és a befolyt összeget a vevő tartozásának törlesztésére fordítani, a fennmaradó többletet pedig a vevőnek kiadni. Már most ezen megállapodásra való tekintettel a Kúria fentidézett ítéletében elutasította a vevőnek azt a viszontkeresetét, mely az in integrum restitucióra hivatkozva az általa már kifizetett vételár visszafizetését igényelte. A döntés kétségtelenül helyes. Figyelemre méltó ezzel kapcsolatban a Kúriának P. V. 571/ 1930. számú döntése, mely hasonló eseteknél kiemeli, hogy az eladó a dolog visszavétele iránti jogával csak jóhiszeműen élhet. Az adott esetben ugyanis a vevő kártérítési követelését — cséplőgép vételéről lévén szó — a vétel tárgyának visszavétele "folytán honorálta a kir. Kúria, mivel bizonyítást nyert, hogy az 1 Jogi Hírlap, 1931. évi., nov. 1. 1157. eset.