Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - A tulajdonjog fenntartása mellett kötött vételi ügyletekről

A TULAJDONJOG FENNTARTÁSA VÉTELI ÜGYLETEKRŐL. 399 eladó konkludens tényeivel hozzájárult ahhoz, hogy a vevő cséplési szerződést kössön, oly célból, hogy majdan az így befolyó gépkeresményből a gép vételárát törleszthesse. Van azonban az eladónak kötelmijogi igénye is, mely folyik abból a tételből, hogy amennyiben a vevőt mora solvendi terheli, úgy az eladó követelheti a vételárat. Ha most ilyen esetben az eladó az ítélet alapján végrehajtást vezet a tulajdonjog fenntartásával átadott dologra, felmerül a probléma, hogy az eladónak ezen ténye milyen jogi következményekkel jár a fenntartott tulajdonjogra nézve. A magyar bírói gyakorlat eleinte nem volt egységes. így pld. á Kúriának 645/1902. sz. alatt hozott határozata arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha az eladó saját követelésének biztosítása és behajtása végett a vétel tárgyát lefoglalta, ebből nem következik, hogy ezáltal a fenntartott tulajdonjogról is lemondott volna. Ugyanezt az elvi álláspontot tükrözi vissza a 439/1902. számú kúriai határozat, mely még külön kiemeli, hogy az eladó e lépésében épp az van kifejezve, hogy szerződésbeli jogához ragaszkodva azt követeli, hogy a vevő a feltételt, melyhez a tulajdonjog megszerzését kötötték, teljesítse. A 4833/1900. számú kúriai határozat viszont a fentiekkel szemben azt vallja, hogy ha az eladó a tulajdonjog fenntartásával eladott dolgot lefoglalta, lemondott a részére biztosított tulajdonjogról. Az újabb joggyakorlat a megelőző kúriai határozatok álláspontját teszi magáévá, így a P. V. 2831/1927. számú határozat1 már mint állandóan követett bírói joggyakorlatot említi fel azt, hogy az eladónak végrehajtási lépései nem vonják maguk után a tulajdonjog fenntartásáról való lemondást. Maga a kérdés a jogirodalomban is eléggé meg volt vitatva. A német írók közül Staudinger és Dermburgh ellenkező állásponton vannak, ugyanígy hazai íróink közül dr. Zachár Gyula.7 Részemről teljes egészében helyesnek tartom a Kúria álláspontját, melyet a legutóbb idézett ítélet is kidomborít. A német birodalmi bírói gyakorlat3 szerint hasonló esetben az eset körül1 Jogi Hírlap, II. évi, 1546. sz. határozat. 2 Magánjogi Tanulmányok, 183. oldal. 3 Wernayer. B. G. B. III. kiad., 308. old. 26*