Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Nemzetközi magánjogi szabályok a kir. Kúria újabb joggyakorlatában

IRODALOM. 371 kategorikusan nem dönthető el, mert a körülötte felmerült vitát sem a jogirodalom, sem a joggyakorlat nem tudta nyugvópontra hozni. Igaz, hogy előkelő büntetőjogászok (E. Illés Károlyi: A magyar btő törv. magy. II. k. 227. old., Vargha Ferenc: Bjt. XIV. k. 88. old.) támogatják a szerző nézetét, de az ellenkező véleménynek is tekintélyes hívei vannak. Például dr. Heil Fausztin szerint «a figyelmeztetés elmulasztása kizárja a szabályszerű esküt s így a bűntett materialis elemét». Heil nézetének támogatására az olasz semmítőszéknek egyik ítéletére hivatkozik, amely a m. kir. Kúriával majdnem egyidőben mondta ki, hogy «a figyelmeztetés lényeges, el nem mulasztható alakszerűség, úgy hogy a törvényesen letett eskü alatt azon aktus értendő, mely a bírói figyelmeztetéssel kezdődik s az eskűminta teljes elmondásával végződik.» (Bjt. XIV. 202.) Polgár József írja : «hamis tanuzás és eskü nem állapítható meg, ha az eskü kivétele körül szabálytalanság történt és az nem perrendszerűleg vétetett ki, mert a Btkv. 213. §-a érvényesen kivett vallomást és letett esküt feltételez. A büntetőjogi felelősség ezen momentumnál kezdődik.* (Bjt. XIV. 135.) A törvényes alakszerűségek mellőzése miatt felmentő ítéletek olvashatók még a Bjt. XIX. 261., XX. k. 20., XXXVII. k. 237. oldalain is. Dr. Kovács Marcell a «Polgári perrendtartás magyarázata* című művében (V. füzet, 701. old.) szintén azt írja, hogy «figyelmeztetés hiányában nincs büntetőjogi szankció)). II. A szerző szerint : «A jobbkéznek szivén tartása nem érvényességi kelléke az eskünek», holott ezt a Bp. 218. §-ának első bek. és a Pp. 311. §. első bek. is kötelezően előírja. Az esküminta elmondása alatt a jobb kéznek a szívre tétele és szíven tartása a régi vallásos alakszerűségekhez kötött eskütételnek utolsó maradványa. Ennek mellőzését nem tartom helyesnek, mert ha minden ünnepélyességi aktust mellőzünk, akkor valóban odajutunk, hogy az eskü puszta alakisággá süllyed. Ha az eskü minden ünnepélyességet nélkülözni fog, nem lesz pszichikai kényszereszköz a való meg vallására. III. A Bp. 217. §-hoz fűzött magyarázat 3. jegyzetében azt írja a szerző, hogy «bár az indokolás (405) a figyelmeztetésre vonatkozóan is azt kívánja, hogy azt a bíró minden egyes tanúhoz külön intézze, e követelményen a gyakorlat helyes érzékkel teszi