Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A holtnak nyilvánítás és a törvényes származás vélelme. [Hozzászólás Szászy Béla 3-4/31. sz.-ban megjelent hasonló c. cikkéhez.]

320 Dr. TÓTH GYÖRGY. önm. szerint : e kérdés közigazgatási vonatkozásban, nevezetesen az anyakönyvezés szempontjából az igazságügyminisztériumnak már többször nyílt alkalma véleményt nyilvánítani, s e véleményekkel egyezően az anyakönyvi hatóságok azt az álláspontot követik, hogy : a holtnak nyilvánító határozatban megállapított vélelmezett halál napjától számított 10 hónapnál később született gyermeket törvénytelen származásúnak kell a születési anyakönyvbe bejegyezni (137. old.).1 Ezek szerint nyilvánvaló, hogy a H. T. 74. §-ára vonatkozóan van egy közigazgatási (anyakönyvezési): igazságügyminiszteri nézőpont és van egy bírósági : kúriai nézőpont.2 Kern foglalkoznám ezzel a kérdéssel, ha nem tartanám nagy horderejűnek. Én is elfogadhatnám a kényelmi szempontot képviselő törvényértelmezést, ha igazságérzetem elbírná és a H. T. rendszerével összeegyeztethetőnek tartanám, de most már egészen világos, hogy itt a Kúria gyakorlatával szemben egy igazságügyi 1 Mindenesetre tanulságos volna tudni, hogy az igazságügyminisztérium mely időtől kezdve adott ebben a kérdésben szakvéleményeket és hogy ezek kezdettől fogva azonos vélemények voltak-e? Vájjon nincs-e a szakvéleményben árnyalódás? Én ugyanis az irodalmi anyagot ebben az irányban is átlapoztam és a P. Jog 1931. II. számában (58. 1.) világosan reá mutattam. Az anyakönywezés azonban a házassági törvény (az 1894 : XXXI. tc.) 74. §-ban foglalt azt a jogszabályt, hogy holtnak nyilvánítás esetén a házasság csak az újabb házasságkötés által szűnik meg, nem hatálytalanítja. (Sajátságos véletlen, hogy kérdésünkre nézve az anyakönyvi törvény {1894 : XXXII.) is éppen a 74. §-ban rendelkezik.) Ámde reá utaltam arra is, hogy az anyakönyvi kiigazítás és a polgári bírói hatáskör (Pp. 2. §) szempontjából a Kúria gyakorlata ez : «A gyermek törvénytelen származásának kimondása iránti per a polgári perútra tartozik: akár mindenkivel szemben hatályos ítélet meghozatalát kéri a fél, akár pedig a férj halála után a gyermek törvénytelenségétől függő jogok érvényesítése kapcsán merül fel annak a szükségessége, hogy a gyermek származása megállapütassék. Az ily tartalmú kereseti kérelem elbírálásánál közömbös, hogy van-e anyakönyvi kiigazításnak is helye!» Ezek szerint : a közigazgatásban lehet külön anyakönyvezési szempont, azonban ez nem befolyásolja a magyar magánjognak a személyiség státus-állapotát megszabó rendelkezéseit, ha a kérdés bírói döntés alá kerül! Lásd : Grosschmid egyértelmű véleményét a II. kötet 260. lapján. 2 A Kúria gyakorlatával szemben csak a pécsi tábla (M. Tára 1929. <). sz.) és legutóbb a budapesti tábla (M. Döntvénytár 1931. 94. eset) hoztak — szerintem téves — a Házassági jog rendszerébe ütköző döntéseket.