Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A tiltott közlés Angliában

A TILTOTT KÖZLÉS ANGLIÁBAN. 315 Comet című lapnak hasonló ügyét. Ez a lap az Isaacson Sára meggyilkolásával vádolt W. G. Baldwinra vonatkozólag közölt terhelő adatokat. Bár a lap kiadója őszinte sajnálkozását fejezte ki az igazságszolgáltatás megzavarására alkalmas közlés fölött, a bíróság őt mégis 500 £ pénzbüntetésre ítélte. Amikor pedig a kiadó jogi képviselője (Sir Thomas Inskip) felemlítette, hogy a közölt adatokat a lap a rendőrségi sajtóirodától kapta, Lord Hewart (a Lord Chief Justice) megjegyezte : «A tanács két tagja most először hallja, hogy létezik valami rendőrségi sajtóiroda (such a thing as the Pressbureau at Scotland Yard). Én a magam részéről sohasem hallottam ilyennek létezéséről és reménylem, hogy többször nem is fogok arról hallani.» A sajtó megrendszabályozásától mégis tartózkodnak, belátják annak alkotmányjogi veszélyességét s inkább a független bíróságokra bízzák a határvonalak megállapítását. Érdekesen illusztrálja ezt az álláspontot a következő tény : A fentemlített esetek után, de még ugyanebben a hónapban (1931. ápr. 30) a Lordok Házában is szóbakerült ez a kérdés annak kapcsán, hogy egyes lapok a gyilkosság miatt halálra ítélt Rouse vádlott ügyében foglalkoztak a vádlott fellebbezésével s ennek kilátásaival. Lord Darling — aki régebben szintén bírája volt a King's Bench Divisionnak — felszólalásában kifejtette, hogy a lapok e magatartásában contempt of courtot lát fennforogni. Bár elösmeri, hogy általában a sajtó szabadsága mindig az ország javának érdekében érvényesült, mégis úgy találja, hogy ez ügyben e szabadsággal visszaélés történt, mert meg nem engedhető, hogy egyes lapok folyamatban levő bűnügyekben s el nem intézett perorvoslatok felől véleményt nyilvánítsanak. Nem lehet azt mondani, hogy az ily közléseknek a szakbírákra úgy sincs befolyásuk, mert a bíró is csak ember. Felszólalásának végén felolvasta Viscount Rothermere-nek e tárgyban hozzá intézett következő levelét: «Kedves Darling lord, nagyon érdekel annak a vitának tárgya, amelyet ön ma a Lordok Házában kezdeményez. Úgy látom, ön kifogást emel az ellen, hogy egyes lapok — különcsen gyilkossági ügyekben — az elítéltnek élettörténetét közlik olyankor, midőn fellebezése még nincs elintézve. A magam részéről örömmel üdvözölnék olyan jogszabály alkotást, mely megtiltaná a lapoknak azt, hogy az ügy jogerős elintézéséig a vádlottra hátrányos közléseket tegyenek. Amidőn lord Brentford a Home Secretary élén állt, szorgalmaztam