Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 5-6. szám - A párizsi pénzügyi egyezmények életbelépése és a magyar állam szuverenitása

A BIZTOSÍTÁSI ÉRDEK SZUBJEKTÍV JELLEGE. 279 úgy értelmezi a Kúria, hogy ha a vádtanács egyes részcselekmények (folytatólagos cselekményeknél) miatt a vádaláhelyezést mellőzte, úgy e rendelkezés külön perorvoslat hiányában jogerőre emelkedik és magaután vonja azt, hogy a vádnak ez a része főtárgyaláson már ítélet tárgyává nem tehető. (1931. III. 24. B. 3065/1930.) Közli: A. )C T>* TÚRY SÁNDOR KORNÉL: A BIZTOSÍTÁSI ÉRDEK , SZUBJEKTÍV (ALANYI) JELLEGE. (Budapest. 1931. — VIII + 200 L Grill Károly könyvkiadóvállalata.) írta: Dr. NIZSALOVSZKY ENDRE, egyetemi tanár. A Túry Sándor Kornél eddigi gazdag irodalmi tevékenységéből már határozottan meg lehet állapítani azt az irányzatot, amelyet a kereskedelmi jog újabb magyar irodalmában képvisel. Az ő munkáiban sem a tételes jogszabályok többé-kevésbbé gyakorlatias irányú magyarázása, sem a kereskedelmi jog gazdasági alapjai nem lépnek előtérbe, hanem a szorosan vett elméleti problémákban való elmélyedés az igazi terrénuma. E mellett gyakran — az előadást élénkítően — előtör szerzőnkből a jogpolitikus, a kodifikátor is, annak a gazdag tevékenységének az emlékeként, amelyet a katedrája elfoglalása előtt betöltött s részben azóta is betölt. Az illusztris szerző legújabb müve két részre tagozódik. Az első — általános — rész a biztosítási érdek szubjektív jellegének kimutatásával foglalkozik, a második az érdek szubjektív jellegének elvi alapjáról igyekszik megmagyarázni a jelzálogos hitelezőnek a jelzálogtárgy biztosítottsága esetén fennálló érdekvédelmét, amelyet nálunk a korábbi jogszabályok harmonikus továbbfejlesztésével a jelzálogjogról szóló törvény 31. §-a s a törvényt végrehajtó rendeletek szabályai építettek ki és amely védelemnek egyes külföldi jogrendszerekben még további, nálunk ismeretlen fokozatai is vannak. Az első részben elsősorban az érdek fogalmát állítja szembe magával azzal a dologgal vagy joggal, amely a biztosítás szubsztrátuma, kimutatva, hogy a biztosítás tárgya sohasem a szubsztrátum (dolog, jog), hanem a biztosítottnak ahhoz fűződő érdeke (1. §). De ha ma már kétségtelen is, hogy a biztosítás tárgya az érdek, annál vitásabb, vájjon az érdeket lehet-e az érdekelt szemé-