Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - A magánjogi kérdés szerepe a közigazgatási eljárásban

*4 Dr. SZÁSZY BÉLA. állagának ilyen természetű megváltoztatására a tulajdonos beleegyezése nélkül nem is jogosult. A felhozott példák mutatják, hogy a közigazgatási hatóságnak, jóllehet hatáskörébe nem tartozik a magánjogi kérdésnek még csak ideiglenes hatályú eldöntése sem, különböző vonatkozásokban kell foglalkoznia magánjogi kérdésekkel is, valahányszor közérdekű közigazgatási intézkedése egyeseknek magánjogát is érinti.* A közigazgatási hatóságnak feladata ugyan csak az, hogy a közérdek szolgálatában valamely intézkedést tegyen, s amennyiben a közigazgatási jogviszonynál fogva az érdekelt félnek is valamilyen irányban közre kell működnie, a közigazgatási hatóság eleget tesz feladatának azzal, ha a törvényszabta feltételek meglétében az érdekelt felet az ö részéről a közérdek megvalósításához szükséges szolgáltatás teljesítésére kötelezi s a szolgáltatás teljesítését szükség esetében kényszereszközökkel is kikényszeríti. A közérdek ilyen megvalósításának a közérdek feltétlen, parancsoló és kényszerítő jellegénél fogva nem állhat útjában a félnek bármilyen nyilvánvaló magánjoga sem, ha a közérdek megvalósítása ennek korlátozását vagy feláldozását követeli meg. A magánjog ilyen korlátozásának vagy feláldozásának azonban csak akkor és csak annyiban lehet helye, ha, és amennyiben a közérdeket másként megvalósítani nem lehet. A közérdek és a magánjog ilyen kolliziójának esetében a dolog természete szerint a magánjognak az eminensebb közérdek érvényesülése előtt hátrálnia kell, s a jog eszméje csak azt követeli meg, hogy a magánjogában sértett fél ilyen esetben veszteségéért kárpótoltassék, hacsak a szenvedett kár különben is nem érte volna őt. Jogállamban e mellett törvénynek kell meghatároznia az előrelátható ilyen eseteket, amelyekben a közigazgatási hatóságot a magánjog mellőzésére is feljogosítottnak lehet tekinteni. Ilyféle eseteken kívül azonban a közigazgatási hatóságnak közérdekű intézkedéseiben is figyelemmel kell lennie az érdekelt felek magánjogaira és az ezeket szabályozó magánjogi szabályokra, * Cikkem szükreszabott kerete miatt csak felszínesen érinthetvén ezeket a kérdéseket, az egész kérdés alapvető fejtegetése tekintetében utalnom kell dr. Tomcsányi Móric budapesti tud. egyetemi tanár úrnak «A Magyar Közigazgatási jog alapintézményei* című nagyértékü munkájára, amely ezt a kérdést tüzetesen és mélyreható dogmatikus alapossággal tárgyalja (i. m. X. fej. 104—145. 1.).