Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - A törvénykezés egyszerűsítése

A TÖRVÉNYKEZÉS EGYSZERŰSÍTÉSE. 7 Mik a kellékei már most az ilyenfajta ítélkezésnek, föltételezve mindig a bíró arravalóságát ? Elsősorban és főképen a vitás tényállásnak minden irányban megnyugtató felderítése, a felek szándékának a felismerése s ezzel az eset bírói átélésének a lehetősége. A legtöbb polgári és mindenik büntető pörben afféle környezettanulmánynak kellene előttünk feküdnie. A pörökkel való ilyen mélyreható foglalkozás lehetősége azonban nincs kellően biztosítva a munkával túlhalmozott, ugyanazzal az üggyel három ízben foglalkozó bírói szervezet keretében. A fórumok sokaságának szükségképi folyománya továbbá a hazai és a legtöbb külföldi perrendtartásnak az az iránya, amely az élethez simuló ítélkezés főbiztosítékának, a közvetlenségnek annál kevesebb teret enged, minél magasabb bírósághoz kerül az ügy, a legfelsőbb bíróság elé pedig az emberek létküzdelmének csupán a jogi keretét utalja. Úgy a polgári s még inkább a büntetőügyekben a tényállás gondos megállapítása — ezek szerint — az ítélőbírónak igen fontos és kényes feladata, hiszen elmúlt eseményeket, a tovarohanó életnek egyik lezajlott, körülhatárolt darabját kell maga elé állítania, a megismétlés tökéletlen eszközeivel. Az elfogult felek előadásából, a gyakran szintén elfogult tanuknak — gyarló emlékezetükre támaszkodó — vallomásából, a szakértőknek rendszerint ellentmondó véleményéből és az okiratok hézagos tartalmából kell a bírónak a peres multat rekonstruálnia. Még a bizonyítás közvetlenségének előnyeit élvező bíró lelki szemei előtt is gyakran csak halvány, elmosódott körvonalakban élednek fel a perben vitás események. A vallomásoknak jegyzőkönyvezése, természetes csengésüknek az úgynevezett aktanyelvbe való átültetése pedig szükségképen még színehagyottabbá teszi a peres mozzanatoknak a fellebbezési bíró elé állított képét. A harmadfokú bíró elé pedig ismét új feldolgozásban, tehát a vétlen eltorzulás újabb veszélyének kitéve, nevezetesen a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított alakjukban kerülnek a történeti tények. Ezekre a megfigyelésekre támaszkodva úgy érzem, hogy az egymás fölé helyezett három bírósági fokozat rendszere nem föltétlen biztosítéka az anyagi igazság érvényesülésének és hogy el kell következnie a ma érvényben lévő hazai és külföldi bírói szerve-