Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A büntető jogszolgáltatás "egyszerűsítése" ellen

Dí MEDVIGY GÁBOR. A mi bűnvádi perrendtartásunknak elvi és gyakorlati szempontból is leginkább vitatható része volt mindig az, hogy a pernek döntő szakában a főtárgyalási elnök nem az előzmények befolyásától mentesen és így nem elfogulatlanul hivatott el kényes kötelességére: a rendfenntartás szükségén messze túlmenő tárgyalásvezetésre. Kizárólagos joga lévén a vádlott kikérdezésére, és maga lévén kötelezve arra, hogy a bizonyítékok felvételével a vádon túl is és a felett is az anyagi igazság érdekében inquisitorius jelleggel a tényállást maga fejlessze ki, — ezen kötelezettsége betöltésének érdekében a vizsgálat során felvett iratbeli adatokra van utalva, amelyek szükségképpen és óhatatlanul oda kényszerítették és kényszerítik, hogy — még a bizonyítékoknak közvetlen észlelése nélkül — egy vagy más irányban már meggyőződést alkosson magának. Már pedig emberileg a legnehezebb, sokszor elérhetetlen feladat, hogy bárki a saját önkéntelenül szerzett meggyőződéséből engedjen. Úgy, hogy akár a vád, akár a védelem szempontjából — a szerint, hogy éppen milyen a főtárgyalási elnök első impressziója — a tárgyaláson való meggyőző bizonyítás sikere sokszor éppen abba ütközik, mint akadályba, akit a bizonyítással meggyőzni kellene. Ha már most ehhez hozzávesszük azt a vitathatlan tényt, hogy az elvi elgondolásban a nyomozás és a vizsgálat tekintetében is a védelem érdekeit pártatlanul szem előtt tartó jogszabályokat a gyakorlat egyenesen sarkaiból forgatta ki azzal, hogy rendszert csinált a védelem beavatkozásának korlátozásából, holott az a tételes törvény szerint csak kivételképpen volna helyén, nevezetesen pl. a Bp. 62. §-ának 3. bekezdését, nemkülönben a 63. §-ának 1. bekezdését is mindig és következetesen kirekesztő értelemben alkalmazta úgy, hogy ma már a nyomozás és a vizsgálat során is a védő, szemben a nyomozást is végző vádhatósággal a letartóztatott védettjével hatósági személy közbejövetele és ellenőrzése nélkül sohasem érintkezhetik és a parancsolólag megengedett iratokon kívül máshoz most már szabály szerint nem juthat hozzá a vizsgálatnak befejezetté