Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az ügyvédi közmegbizatások rendezése

428 JOGGYAKORLAT. véljük ezt a felfogást. A törvényhozó bizonyára nem gondolt arra, hogy a véghatáridő oly nap, melyen keresetek nem adhatók be ; nem is tehető fel a törvényhozóról az a malícia, hogy oly napot kívánt volna megszabni utolsó keresetbeadási határidőül, amelyet más törvénnyel oly napnak jelölt meg, melyen nem adható be kereset. Magánfelek közt szerződésnek ily malíciózusnak látszó magyarázatát bizonyára nem fogadná el a Kúria. Úgy véljük, a Kúria itt nem vette figyelembe, hogy in dubio mitius a közönség érdekében és azok érdekéken, akiket a pénzértékromlás károsított. Szerencsére jogéletünkbe csak átmeneti jelentősége van ennek a határozatnak. Dr. Vajda Petúr. IV. Büntetőjog. Btk. Jjó. § 7. p. Jutalékos alkalmazott szolgálati viszonya. Az alsófokú bíróság döntésével szemben kimondta a Kúria, hogy egymaga az a körülmény, hogy a vádlott havi fizetésen felül jutalékot is kapott, a szolgálati viszony fennforgását nem zárja ki, amint hogy a társadalombiztosító intézetnél való bejelentés elmulasztása sem mond ellene a szolgálati viszony fennállásának, mert az üzleti életben gyakori eset az, hogy a megállapított fizetés mellett szolgálatban álló kereskedelmi alkalmazott az általa kötött üzletekből még jutalékban is részesül, viszont a társadalombiztosító intézetnél való bejelentés elmulasztása alkalmas ugyan arra, hogy a bejelentésre kötelezettel szemben büntetendő tényálladékot hozzon létre, de a szolgálati viszony fennforgását vagy pedig annak állandóságát szintén nem zárja ki. Végül nem feltétele a szolgálati viszonynak az sem, hogy meghatározott felmondási idő legyen kikötve, mert vita esetén a kikötés hiánya az általános magánjogi elvek szerint pótolható. A szolgálati vis;onyt minden olyan esetben meg kell állapítani, amikor a tettes, háztartási, gazdasági, kereskedői vagy ipari teendők körében, rendszeres időszaki fizetés mellett, tartósan és oly módon van alkalmazva, hogy őt az említettek részére megállapított jogok és kötelességek illetik meg. Ily esetekben tehát a lopás csupán a sértett fél indítványára üldözhető. (1930. VI. 12. B. 601/930.) SS0- §• A. zsarolás bűncselekményét újabb két határozat világítja meg, különösen a jogtalan mód és a fenyegetés tényelemeknek értelmezésével. I. A bűnvádi eljárás folyamatbatételével való fenyegetés egymagában véve ugyan még nem jogtalan módja valamely valódi