Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az idegen államok lobogóinak és címereinek büntetőjogi védelme

DEGEN LOBOGÓK ÉS CÍMEREK VÉDELME. 389 az elvételen («Wegnehmen»), elpusztításon f«Zerstören» . megrongálásán («Beschádigung») kívül egész általánosságban említi a sértő cselekvést («Verüben beschimpfenden Un(ugs»). Az «elvesz» («Wegnimmt») kitétel alatt az arról a helyről való eltávolítást kell értenünk, amely a lobogónak vagy a címernek rendes helye; nem szükséges, hogy a tettes a lobogót vagv címert magával is vigye. Binding szerint szükséges, hogy az elvitel jogellenesen vagy rosszakaratúlag történjék. Nem esik tehát ez alá a rendelkezés alá az, aki azért viszi el a lobogót vagy címert a rendes helyéről, hogy az azt fenyegető megkárosítástól vagy meggyalázástól megóvja. Frank szerint az elvitel fogalma itt ugyanaz, mint a lopásnál (242. §), az elpusztítás és megrongálás fogalma pedig ugyanaz, mint az ingó megrongálásánál (303. §). Az elpusztítás («Zerstören») az uralkodó nézet szerint a megrongálásának egy fokozottabb formája, amely mellett a zászló, címer vagy más jelvény rendeltetése szempontjából teljesen használhatatlanná válik. Az elpusztítás fogalma azonban nem kívánja meg a teljes megsemmisítést. Az elpusztítás akkor is bekövetkezett, ha a tárgyon vagy maradványain még felismerhető, hogv milyen célt szolgált. A megrongálás alatt általában olyan behatást kell értenünk, amely a kérdéses ingóság anyagára hat oly mérvben, hogy az csak javítás után válik használhatóvá. Az 1871. évi német btk. 103. §-ában az uralkodó nézet szerint «Verüben beschimpfenden Unfugs» alatt nem puszta csínyt vagy pajkosságot, hanem valamely olyan cselekményt kell érteni, amely a felségjelvény meggyalázását vagy annak a rendeltetésével össze nem egyeztethető magaviseletet képez. Olshausen 1 szerint a cselekménynek bizonyos durvaság vagy gazság jellegével kell bírnia. A meggyalázó cselekményt magán a felségjelvényen kell elkövetni. Ez állhat pl. abban, hogy a címerhez vagy lobogóhoz bizonyos tárgyakat függesztenek vagy tűznek vagy azt olyan célra használják, amely rendeltetésének nem felel meg és megalázást foglal magában arra a nemzetre nézve, amelynek az ingóság felségjelvényét képezi. Az idegen felségjelvények bántalmazásának leggyakoribb esete az idegen követségek vagy konzulátusok épületére kitűzött lobogó letépése. így a világháború előtt 1912-ben Kiewben az 1 Olshausen : Kommentár zum Strafgesetzbuch für das Jeutsche Reich, 166. § 18. oldal. logállam XXIX. évf. 9—10. füzet. 26