Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Feltétlenül semmis ítéletek

372 BÁLÁS P. ELEMÉR. orvoslattal lehet — ha ugyan egyáltalában lehet — kísérletet tenni. Ha pedig az az álláspont, hogy az első házasság még eddig nincs felbontva, akkor egyenesen a semmisségi pert kell megindítani a második házasságra nézve, az első házasság fennállására hivatkozva. Az első házasságra vonatkozó bontóper folytatása abból a szempontból sem járhatna eredménnyel, hogy a felperesként szerepeltetett házastárs valóságos részvételével folytatandó — utólagos — eljárásban hozott ítélet prejudikálna a második házasság megsemmisítésére irányuló kereset folytán hozandó ítéletnek. Mert hiszen a felbontás csak az új ítélet jogerőre emelkedésének időpontjára vonatkoznék és nem hatna vissza a második házasság megkötésének időpontjára. A felperesként szerepeltetett házasfél fellebbezése alapján nem is járhatna el a bíróság a bontóperben. Ezzel a fellebbezéssel ugyanis nem válnék perré — és ítéletté — utólag az, ami a fél részvétele nélkül a hamis meghatalmazás alapján a fél meghallgatásának lehetősége nélkül történt a ((bontóperben)). Ha ugyanis a felperesként szerepeltetett házasíéi nem indított keresetet, akkor egyáltalában nincs per, nincs jogvita, nincs két peres fél, és nem lehet az ily fél keresete nélkül másodfokon sem dönteni olyan «perben», amely az ő nevében, de az ő akarata nélkül indult meg. Logikusan csak arra lehet gondolni, hogy a felperesként szerepeltetett házasfél részére bocsássanak ki idézést a bontóper tárgyalására, mert hiszen ő még nem volt tárgyalásra idézve (sem valóságos meghatalmazottja). Fellebbezésről csak akkor lehet szó, amikor már be van fejezve az elsőfokú bíráskodás, az első «instancia», ez pedig nem következhetik be addig, amíg a felperesként szerepeltetett házastárs részére nem adatott mód arra, hogy maga vagy valóságos meghatalmazottja nyilatkozzék. Ám az ezúttal feltételezett esetben még egy ilyen új elsőfokú tárgyalásra idézéssel sem lehetne boldogulni. Mert nincs olyan kereset, amire népe nyilatkozhatna. O ugyanis, «felperes»-ként van szerepeltetve, de ha a tárgyaláson megjelennék, csak annyit mondhatna az eddigiek szerint, hogy ő nem indított keresetet. Ebben az esetben tehát az elsőfokú bíróság csak olyan értelmű végzést hozhatna, ho gy nem lévén kereset, per sem folytatható. Ha pedig a felperesként szerepeltetett házastárs az új elsőfokú tárgyaláson azt mondaná, hogy a keresetet most már valóban előterjeszti, akkor lehetne ugyan folytatni a bontópert, de ezzel újból csak az nyerne megállapítást, hogy a házasság nem volt felbontva a második házasság megkötésekor. És még hozzá ennek az álláspontnak nem is volna prejudiciális ereje a második házasság