Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Feltétlenül semmis ítéletek

FELTÉTLENÜL SEMMIS ÍTELETEK. megsemmisítésére irányuló per bíróságára, mert az ilykép utólag folytatott bontóper ítélete csak azt döntené el jogerősen, hogy az első házasság a hozandó új ítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg, de nem döntené el jogerősen azt a kérdést, hogy megszűnt-e a házasság megkötésének időpontjában, tehát egy korábbi időpontban. Sőt arról is szó lehetne, hogy a semmisségi per bírósága nem tudná, melyik bontó ítélet irányadó hát: az-e, amelyiket az egyik házastás meghallgatása nélkül hoztak és formálisan jogerőhöz jutott, vagy az a bontó ítélet-e, amelyet a most említett bontó ítélet formális jogerőre emelkedése után hoztak és emeltek — újabb! — jogerőre. De nem is terjesztheti elő joghatályosan a felperesként szerepeltetett házastárs utólag a keresetet, illetve nem teheti magáévá a nevében, de akarata nélkül benyújtott keresetet. Az ő újabb megidézése ugyanis csak azon alapulhat, hogy eddig nem vett részt a perben. így azonban maga állítja azt, hogy ő nem indított keresetet, sőt a keresetindítás alapjául szolgáló felhívást sem bocsátotta ki az életközösség visszaállítására. így nem lehet joga azt mondani, hogy azért kéri a házasság felbontását, mert házastársa nem állította vissza az ő felhívása e Henére a házassági életközösséget. így a bíróság csak olyan ha tározatot hozhat, hogy nincs kereset még a felperesként szerepeltetett házastáts valóságos perbeli részvétele után sem, tehát nem lehet pert folytatni s úgy kell tekinteni a dolgot, mintha semmi sem történt volna, mert hiszen joghatályosan semmi sem is történt. Nagyon messze vezetne, ha folytatni óhajtanám ezeknek a kérdéseknek boncolását. Inkább csak jelezni kívántam, milyen bonyodalmak állhatnának elő abból, ha a bontópert az állítólagos felperes tárgyalásra idézésével akarná a bíróság folytatni, s hogy mennyire nem volna alkalmas az ily eljárás a semmisségi per előkérdésének : az első házasság fennállásának vagy megszűnésének tisztázására. Perjogi alapon tehát nem lehet a kérdést tisztázni. A bontópert lezártnak kell tekinteni és abban az állapotában kell vizsgálat tárgyává tenni, amelyben a bontó ítélet jogerőre emelkedését megállapító végzés hozatalakor volt. Az első házasság fennállásának vagy megszűnésének kérdését polgári perben csak úgy lehet tisztába hozni, ha a semmisségi per megindul. Csak a semmisségi perben lehet polgári bíróság útján eldönteni azt, hogy a második házasságot megkötő házastárs még fel nem bontott és érvénytelenné nem nyilvánított házassági kötelékben állott-e vagy sem. Ezt a kérdést csak incidentálisan lehet eldönteni a második házasság megsemmisítése iránt indított perJogállam XXIX. évf. 9—10 füzet. 25