Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - Bírósági szünidő

22Ó PENSIONATUS. Az alsóbíróságoknál viszont a sürgős ügyek elintézésének dolga automatikusan szabályozódnék azáltal, hogy az alsóbíráknak csak hatheti szünideje van: az a 2 — 2 hét, amelyet az alsóbírák július 1. és augusztus 31. között hivatalban töltenek, szolgáltatná a szüneti bírókat az első instanciákon. Egyszerűen megvalósítható beosztással mindig kellő számú elsőbíró volna rendelkezésre a szüneti sürgős ügyek számára. De azután a nyári szünidő alatt csakis sürgős ügyeket intézzenek az elsőbíróságok is. Az itthonmaradó bírák ne intézzék saját rendes ügyeiket, hanem csak az egész bíróság sürgős ügyeit. Nem lesz az baj, hogy a szolgálatot tevő elsőbíráknak ilykép a szokottnál kevesebb munkájuk lesz: a kevesebb munkát behatóbban fogják végezni, de meg a sürgős ügyek fokozott szellemi munkát igényelnek. Aztán meg méltánylandó az is, hogy ezzel valamikép kárpótlódik az elsőfokú bíró — aki álta;ában izgalmasabb munkát végez, mint a felsőbíró — azért, hogy szünideje rövidebb a felsőbíróénál. Az alsófokú bíróságok rövidebb szünetjét annak idején azzal indokolták, hogy az alsóbíróságokon fiatalabb bírák ülnek; bizony ma ezeknél is nagyszámmal vannak a korosabb bírák. A minden fokra egyképpen kiterjedő szünidőrendszer, a fix július i-től augusztus 31-i időközben, még azzal az előnynyel is járna, hogy — a felsőbírósági szüneti tanácsok tagjainak külön vákálásától eltekintve — megszűnnék az, hogy az év többi 10 hónapjában a bírák vakációt tartsanak; eddig ilyen vakációk az őszi-téli évadban gyakrabban fordultak elő, személyes szempontok szerint. Méltányolandó személyes szempontok voltak, különösen: gazdálkodás, szüretelés, vadászat, olcsóbb fürdőhelyek stb. De mindezek, úgy - véljük, mégis csak túlságosan személyes vonatkozások, semhogy a közérdek okából el ne háríttassanak. Az igazán lényeges személyes szempontokat úgyis honorálhatja a bíróság vezetője vagy a felettes hatóság. Hogy az elsőbíróságok is csak szüneti — sürgős — ügyekkel