Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - Bírósági szünidő

BÍRÓSÁGI SZÜNIDŐ. 227 foglalkozzanak, ezt kívánja meg az ügyvédi karnak és a feleknek is érdeke. Az ügyvéd se mehet nyugodtan, szabadságra, ha tudja, hogy rendes — nem sürgős — ügyét tárgyalhatják. Érdek, jogszolgáltatási érdek az, hogy az ügyvéd is kipihent legyen, idege csillapodott, munkaerős, amikor dolgozzék és a bírósággal együtt működjék. Szóval a törvénykezési szünet legyen — mint több más országban is — általános, mindenki számára generális. Az ilyen generális szünet felelne meg a kezelőszemélyzet és segédszemélyzet érdekeinek is. Ezekre is ráfér alaposan, hogy a nvár derekán kissé kevesebb munkát végezzenek, — csak éppen annyit, amennvit a sürgős ügyek és az őszre való rendcsinálás megkövetel. A szünidő ezen rendszerének sikere persze azon múlnék, miként szabályozná a rendelet a sürgősséget, vagyis mely munkák végzését hárítják a bíróságokra a szünidő tartamára.- A részletek nem tartoznak itt ránk. azok aprólékos dolgok. A fővonalakról azonban mondani kívánunk néhány szót: oly cselekmények, amelyek a bíróságnak csak alakiságokra terjedő teendőket adnak, vagv amelyek csak blankettamunkára szolgálnak alapul, elvégzendők legyenek a szünidőben is. így perfelvételek a törvényszékeknél, első tárgyalások a járásbíróságoknál, mindezek a velük járó felhívásokkal, határidőadásokkal. Történhessék határozathozatal pergátló kifogások tárgyában is, ha a bíróság óhajt határozni és ha mindkét fél kívánja. Általában pedig a szabályozás induljon ki abból, hogy ha a bíróság vagy valamelyik fél úgy óhajtja, csak a szünetidő leteltével láttassék el az érdemleges jellegű munka. — ha ugyan nem igazán sürgős ügyről van szó. Bírák, ügyvédek és felek iránt való jólélekkel, meg egy kis jóakarattal... egészséges egyszerűsítést teremthet meg a kiadandó szünidő-rendelet, hasznosabb és kellemesebb egyszerűsítést, mint az új törvény némely intézkedése. Pcnsionatus. '5*