Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Hazai bírói gyakorlat

20Ó JOGGYAKORLAT. Ugyancsak ezen kérdés körében kijelenti a Kúria, hogy. ^telekkönyvi ügyekben beadott felfolyamodásra észrevétel beadásának helye nincs*. (K. Pk. 3091/1930. — 1930. III. 5.) Dr. Vajda Petur. IV. Büntetőjog. Két nagyfontosságú határozatot hozott a Kúria az úgynevezett politikai bűncselekményekre vonatkozóan. E határozatok közül nagy feltűnést keltett az a döntés, amely magáévá tette ama felfogást, hogy nem lehet felelősségre vonni (köztörvényi úton) a% izgatást tartalmazó sajtótermék terjesztőjét. A terjesztés korlátozását a St. 10. §-a állapítja meg. Ha ezek az esetek nem forognak fenn, a terjesztés, amelynek fogalmát a 8. § határozza meg — szabad. Szabad tehát akkor is, ha a sajtótermék esetleg bűncselekmény tényálladékát tartalmazza. Ily esetben ugyanis a sajtótermék tartalmáét csupán a St. 33—36. §-aiban említett személyek vonhatók felelősségre. Ez a felelősség pedig (1. BHT. 433. sz. hat.) nemcsak fokozatos, hanem kizárólagos, vagyis kizárja a terjesztőnek nemcsak sajtójogi, hanem —a 10. §-ban felsorolt kivételektől eltekintve — köztörvényi felelősségre vonását is. Teljesen közömbös ebből a szempontból az, hogy ismeri-e a terjesztő a sajtóterméknek esetleg bűncselekményt magában foglaló tartalmát. Mert hiszen a St. 24. § 3. pontja és 25. § 2. pontja értelmében még az is. aki a büntető ítélettel sújtott vagy bírói határozattal lefoglalt sajtóterméket — e körülményt ismerve — bármily módon terjeszt, csupán sajtórendőri vétség miatt egy hónapig terjedhető fogházzal büntethető. Ha pedig e szerint a terjesztőt még akkor is csak sajtórendőri vétség miatt lehet elítélni, ha a terjesztett sajtótermékre már az illetékes sajtóbíróság megállapította azt, hogy az bűncselekményt foglal magában s a terjesztő ezt tudja, akkor nyilván teljesen kizárt dolog a terjesztőt a sokkal szigorúbb köztörvényi büntetéssel sújtani oly esetben, midőn a terjesztés időpontjában még semmiféle bíróság le nem foglalta azt a sajtóterméket s nem is sújtotta büntető ítélettel, amikor tehát még egyáltalában nem is lehet tudni, hogy valóban van-e bűncselekmény abban {1930. III. 26. B. 81 "54/929.) E kérdéssel egyébként rövid időn belül a büntetőjogegységi tanács is foglalkozni fog. Egy másik határozat a köztársasági mozgalomban való részvételnek büntetőjogi jelentőségével foglalkozik. A vád arra irá-