Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Hazai bírói gyakorlat

JOGGYAKORLAT. 20$ szerint a házasfelek együttlakásának tartama alatt a házasjelek közös bírlalásában levő ingóságok a fér) ellen vehetett végrehajtás esetében lefoglalhatok, — kivéve a nő nevével megjelölt értékeket és ruhaneműeket és azon vagyontárgyakat, amelyek rendeltetésüknél fogva kizárólag a feleség személyes használatára szolgálnak — ennélfogva, minthogy a kérdéses ingók nem olyanok, amelyek nyilvánvaló rendeltetésüknél fogva csak a feleség használatára szolgálnának, a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely a felperest a fenti körülírt ingók tekintetében keresetével elutasította, az anyagig jogot nem sérti». iK. V. 401; 1929. — l9yO- Ml. 2°Az E. T. 18. §-ával kapcsolatos elvi viták elültek, hiszen a jogegységi tanács két döntvénnyel szabályozta a felvetődött kérdéseket. Egyes konkrét esetekből folyó kérdések azért természetesen újatb és újabb elvi kérdést vetnek fel. A Kúria az ügyvéd végrehajtási kérelmét, mehet az ügyfele javára egyszer már megkért végrehajtás elrendelése és ettől való elállás után nyújtott be — elutasította, mert: «ezzel az eljárásával az ügyed elállott a Pp. 18. §-ban megállapított attól az elsőbbségi jogából kifolyó jogától, hogy a szóbanforgó költség behajtása végett végrehajtást a maga részére kérhesse, ezen jogi álláspont helyességét a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 38. számú polgári döntvénye nem érinti, mert ez a döntvény nem vonatkozik oly esetre, midőn már a végrehajtást kérő ügyvéd képviseletébert a fél javára a költségek erejéig a végrehajtás elrendeltetett*. K. Pk. V. 127/1930. — 1930. I. 31. A megoldást (éspedig nem csupán ügyvédi szempontból, hanem elméletileg sem) nem tartom helyesnek. A Vh. T. 13. §-a megengedi a végrehajtási jog engedményezését és a végrehajtató (jogosított) személyében beállott e fajta változás nincsen a végrehajtást szenvedett hátrányára. E részben nincsen akadálya annak sem. hogy a második végrehajtás költségei a végrehajtást szenvedő helyett a másodszor végrehajtató ügyvédre háríttassanak át. Ha pedig a végrehajtatót képviselő ügyvéd oly időben kéri a végrehajtást ügyfele helyett a maga javára elrendelni, amikor ügy-felét még képviseli, nem látom akadályát annak, hogy a végrehajtás az É. T. 18. §-a alapján, s mintegy a Vh. T. 13. i;-ának analógiájára az ő javára elrendelhető legyen. A Kúria végrehajtással kapcsolatos telekkönyvi kérdésében a 8. nap után. de a 1;. nap előtt benyújtott felfolyamodást kellő időben beadottnak fogadja el. mert: ^telekkönyvi végzések ellen a felfolyamodás határideje, a telekkönyvi rendtartás ídj. §~a alkalmazása körül kifejlődött bírói gyakorlat szerint, l$ nap*. <K. Pk. V. 7-4; 1929 — 1929. X1L 19.