Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Hazai bírói gyakorlat

202 JOGGYAKORLAT. eljárás befejezése után nyitott csődben a Cs. T. 27—2g. §-aiban, .illetőleg a 94. £ első bekezdésében meghatározott feltételek fennforgása esetén sem volna megtámadható az a hitelező, akinek a kénys-eregyességi eljárás előtt bármi címen keletkezett követelése tekintetében véletlenül éppen a kénys~eregyességi eljárás folyamán hozatott a~ adóst marasztaló ítélet.» A Kúria álláspontjának helyessége annyira kézenfekvő, hogy bővebb kifejtésre nem is szorul. Dr. Fenyves Béla. III. Perjog. A megállapítási kereset jogszabályai tekintetében bőven áll rendelkezésünkre kúriai gyakorlat már, és megállapítottuk, hogy a Kúria a megállapítási kereset szükségességét szabatosan körülhatárolt szűk térre szorítja. Ezt most még jobban megerősíti a Kúria, világosan kimondván, hogy: «A megállapítási kereset szükségessége, mint közjogi jellegű kérdés, hivatalból is vizsgálandó». (K. P. V. 1003/1928.— I930- III- 5.) Felsőbíróságaink úgylátszik a költségeket minden vonalon redukált mértékben kívánják megítélni, és ez lehet alapja a budapesti ítélőtábla most közölt határozatában foglalt elvi kijelentésnek is: «A szakértői díj nagyságára elsősorban és főleg a pervita eldöntéséhez szükséges mértékben kifejtett szakértői tevékenységnek mérve és minősége, a szakvélemény megadásához mcS~ kívánt idő tartama, valamint a szükséges volt szellemi és fzi^ai munka nagysága bír befolyással; a per tárgyának értéke és illetőleg a peresfelek részéről a perhez fűződő anyagi érdeknek nagysága ellenben ebben a tekintetben csak másodsorban jön számításba*. (Bp. T. P. XIII. 2706/1930. — 1930. III. 13.) Közbenszóló ítélet után érdemben elutasító ítéletet a Kúria az alábbi — mindenben csak helyeselhető — okfejtéssel indokolt meg: «A kötelezettség alapjának közbenszóló ítéletben történt jogerős megállapítása nem minden esetben vonja maga után a keresetbe tett kárkövetelésnek egészben vagy részben való megítélését is, mert a mennyiség kérdésében való marasztaló rendelkezés )nár a dolog természete szerint sem állhat meg olyan esetben, ha a megállapított kártérítési felelősségnek hiányzik az anyagi tartalma abból az okból, mert a vitatott kár a valóságban bé nem következett*. (K. VI. 4^41/1928. — 1930. III. 20.) A Kúria sszorosan magyarázza a felülvizsgálati kérelem tartalmi kellékeire megszabott perrendtartási rendelkezéseket, melyeknek hiánya a felülvizsgálati kérelem visszautasítását eredményezi. Ezirányú indokai: «A felülvizsgálati kérelem a Pp.