Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Hazai bírói gyakorlat

JOGGYAKORLAT. 20I két tag együttesen jegyzi; miután pedig a két aláírás közül az egyik hamis, a váltónyilatkozatból a cégre és tagjaira kötelezettség nem származik. A Kúria VII. 1813/1929. sz. (1930. IV. 1 o.j ítéletével a másodbíróság ítéletét megváltoztatta. «Abból a körülményből ugyanis; — mondja indokolásában — hogy a be nem jegyzett cég váltói nyilatkozatán két cégtag aláírása szerepel, okszerű következtetés nemcsak arra nem vonható, hogy a cég a cégtagok megállapodása alapján csak két cégtag aláírásával jegyeztetik és még kevésbbé arra, hogy a felperesnek erről a megállapodásról tudomása volt.» «A; a váltóbirtokos, — mondja a Kúria VII. 8616/1928. sz. (1930. III. 12.) határozatában — aki nem forgatmány útján jutott a váltó birtokába, hanem a kibocsátótól a rendelvényes megnevezése tekintetében kitöltetlenül kapott váltóban saját magát nevezte meg rendelvényesként s ezúton szerezte meg a váltó érvényesítéséhez szükséges legitimációt, az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében nem tekinthető oly harmadik személynek, akivel szemben a kibocsátóval szemben emelhető kifogások megtehetők nem volnának.)) «A váltó elfogadója elleni váltókereset fenntartására a fzele's végett való bemutatás nem szükséges és elmulasztásának egyéb hatálya nincs, mint az, hogy az elfogadó a bemutatás megtörténte előtt késedelembe nem esik. A fizetés végett való bemutatásnak ebből a jogi természetéből az is következik, hogy ha az elfogadó arról, hogy az általa kiállított s lejárt váltó kinek a birtokában van, tudomással bírt, a késedelem következményei vele szemben a bemutatás meg nem történte esetén is be állanak.» (VII. 1151 /1929. —1930. III. 27.) Az 1410/1926. M. E.sz. kényszeregyességi rendelet 94. §-ána,k értelmezésével foglalkozik a VII. 2519//1929. sz. (1930. I. 30.) határozat. «A kényszeregyességi eljárás során tett bírói intézkedés alatt, — olvassuk ezen határozat indokolásában — amelynek értelmében végzett adósi hatályos jogcselekmények az egyességi eljárás befejezése után nyitott csődben a 94. § második bekezdése értelmében meg nem támadhatók, a rendelet helyes magyarázata szerint kétségtelenül a kényszeregyességi bíróság által a kényszeregyességi eljárás keretében tett intézkedés értendő és nem vonható a 94. § e második bekezdésében jelzett bírói intézkedés fogalma alá az az eset, amelyben perbíróság a hitelező alperes által perelt adós részvénytársaságot a kényszeregyességi eljárás folyamán hozott ítélettel kötelezi az eljárás megindítása előtt már esedékessé vált, de ki nem egyenlített tartozás megfizetésére, mert a rendeletnek ez az értelmezése arra vezetne, hogy az egyezségi