Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Hazai bírói gyakorlat

200 JOGGYAKORLAT. minél gyorsabb elbírálást nyerhessen, okszerűen következik, hogy az ily megtámadási kereset a; annak körén kívül eső más jogviszonyra vonatkozó megállapítási vagy teljesítési kereseti kérelemmel egyidejűleg vagy utólagosan nem halmozható és a-^al szemben a perbebocsátkozott ellenfél részéről viszontkereset nem támasztható.* A Kúria álláspontja kellően értékeli azt a fontos közgazdasági érdeket, amely a megtámadási perek minél gyorsabb elintézéséhez fűződik. A kötelezvényben foglalt az a kitétel, hogy a kölcsöntőkét «a mostani értéknek megfelelő teljes értékben» kell megfizetni, a Kúria IV. 3858/1929. sz. (1930. III. 21.) ítélete szerint nem jelenti annak kikötését, hogy az adós a kölcsönt átértékelten tartozik megfizetni. A Kúria, sajnos, nem indokolja részletesen ezt a magyarázatot, hanem csak utal a fellebbezési bíróság indokolására; nézetünk szerint az idézett kitétel — akár logice, akár grammatice magyarázzuk — az átértékelés határozott kikötésére utal. Eladó a kifogásolt áru rendelkezésrebocsátását tudomásul vette ugyan, ámde összes jogait fenntartotta s az árut a K. T. 347. §-ában foglalt szabályok mellőzésével értékesítette. Ez a körülmény kártérítés iránti jogát nem érinti, mert «a fennforgó esetben nem az árunak a vételügylet fenntartása mellett, a vevő veszélyére való eladásáról van szó, mert a felek a vél el ügyletet felbontották s adásvétel tárgyául szolgáló áru az eladó rendelkezése alá került. Az alperes (eladó) kártérítési igényét, melyhez való jogát a rendelkezésrebocsátás elfogadása alkalmával fenntartotta, itt abból származtatja, hogy a felperes (vevő) jogellenes magatartása miatt a visszavett árut alacsonyabb áron tudta értékesíteni, ebben az esetben pedig a K. T. S4J. §-ában előírt eljárás be nem tartása a kártérítés érvényesítését magában véve nem akadályozz^•» (VII. 1395/1929. — l9}0 Hl- i?.) A K. T. 350. §-ában körülírt magánjogi csalás tényálladékát kimeríti az, ha az eladó az adásvétel tárgyát képező cséplőgépről azt állította, hogy 10 lóerejű, holott ez nem felel meg a valóságnak. (IV. 3165/1929. — 1930. III. 20.) A K. T. 16. és 90. §-ai alapján kialakult bírói gyakorlat szerint a be nem jegyzett közkereseti társaság bármely tagja által a cég nevében tett nyilatkozat a társaság összes tagját kötelezi. A másodbíróság adott esetben abból a körülményből, hogy a be nem jegyzett közkereseti társaság váltónyilatkozatán két tag aláírása szerepel, arra a következtetésre jutott, hogy a váltó-birtokos a váltó megszerzésével tudomást szerzett a társaság tagjainak azon megállapodásáról, hogy a társaság cégét