Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Az adóssági fogság maradványai a magyar és a francia jogban

190 D? TÉGLÁS ISTVÁN. ban a letartóztatás nem a büntetés átváltoztatott végrehajtási módja, hanem az a fizetés kikényszerítése céljából történik és a fizetést nem pótolja. Néhány jogrendszerben nemcsak magának a pénzbüntetésnek, de a bűnügyi költségeknek és a bűncselekménnyel kapcsolatban támasztható magánjogi igényeknek (kártérítés stb.) behajtása is az adóssági fogság intézményével van biztosítva. Különösen érdekesek e tekintetben a francia jog intézkedései, melyekkel azért is aktuális lesz néhány szóban foglalkozni, mert a törvényhozásnak éppen néhány hónapja módiában volt újra mérlegelés tárgyává tenni azt, hogy az adóssági fogság előttünk talán elavultnak látszó intézménye összeegyeztethető-e a modern jogrendszer alapelveivel és a francia törvényhozás az 1928 december 30-i törvénnyel, ha meg is reformálta, de lényegében mégis fenntartotta as adóssági fogságra nézve eddig irányadó rendelkezéseket. Franciaországban a forradalmi törvényhozás 1795-ban Danton szavainak hatása alatt («C'est une honte pour l'humanité. pour la philosophie qu'un homme, en recevant de l'argent puisse hypothéquer et sa personne et sa sűreté») eltörölte az adóssági fogságot, azonban mint a forradalom sok más reformja, ez a radikális intézkedés sem állott fenn sokáig és a Napóleonféle kódexek (code civile, code de la procédurei újra részletesen szabál) ózzák alkalmazását. Ettől kezdve az adóssági fogság az általános magánjogban csak kivételesen nyer alkalmazást, de a kereskedelmi jogi tartozások végrehajtásának rendes mód|a maradt. Az 1867 július 22-i törvény az adóssági fogságot csak a pénzbüntetésnek és a büntető bíróság által a magánfél részére megítélt kártérítésnek behajtásánál tartotta fenn. A bűnügyi költségek behajtása ettől kezdve az adós letartóztatásával nem lévén kikényszeríthető, a kincstár jelentős veszteségeket szenvedett, mert a le nem fizetett, pénzbüntetések összege rövidesen ^2° o-kal emelkedett. Ez a körülmény bírta reá a törvényhozást, hogy az 1671 december 19-i törvénnyel a bűnügyi költségekre nézve ismét életbe léptesse az adóssági fogságot és ugyanez a törvény a polgári bíróság által megítélt magánjogi igényekre nézve is alkalmazni engedi, ha a bűncselekményt, melyért a kártérítést a polgári bíróság megállapítja, a büntető bíróság már jogerősen megállapította. Mint már fentebb is utaltunk reá, a magánjogi igények, a bűnügvi költségek és a pénzbüntetés behajtása végett alkalmazott letartóztatás — eltérően a magyar Btk. rendszerétől — nem a büntetés átváltoztatása, hanem csak annak kifizetésére