Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Az átértékelési törvény második évének gyakorlata

I78 DE BLAU GYÖRGY. az eladó tényleges rendelkezése alá (JH. 1329; a II.-fok ezt a részt is átértékelte). Váltónál ugyancsak valorizációra vezethet az alap-causára visszatérés (JH. 363/1930: kezességvállalás váltói úton, t. i. átértékelhető főadósság mellett). De ki kell mutatni, hogy az alapul szolgáló követelés-valorizálható; idevágó bizonyítás hijján elutasítandó a hitelező igénye (KJ. 56). A taxatíve felsorolt értékpapírok (4. § 4. p.) körül nem ismerek kúriai döntést. Az természetesen, hogy az eredetileg pénzre szóló s már elértéktelenedett követelést datio in solutumként értékpapírok átruházásával egyenlítettek ki, nem konstítuálja a jelen esetet s tehát nem is zárja ki a netán helyénvaló (utó-) valorizálást (JH. 131/1930).17 Biztosítóvá] szemben az életbiztosítás valorizálására irányuló kereset elutasíttatott, azonban a perköltségben marasztalták az alperest (Biztosítási és Közgazdasági Lapok 1930. 10. sz. 5. lap. lent). A szavatossági biztosítás összege akkor sem értékelhető át, ha az alapulfekvő ügyben a biztosítottnak valorizáltan kellett kártérítést nyújtania (VII. 50/1927: PJet. 93. lap). A biztosítással rokon természete miatt el kellett utasítani a Szinészegyesület nyugdíjintézete ellen annak tagja részéről emelt átértékelési igényt is (Jh. 1377). Óvadék valorizált visszaadására irányuló perek legtöbbször haszonbérleti viszony kapcsán merülnek fel. Az óvadékot vevőnek (bérbeadónak) többnyire nem sikerül a valorizált felelősségét elhárító mozzanatokat beigazolni (Jogállam, 217 — 8. lap: VI. 4758/1927; JH.635;18 JH. 117/1930.). Elutasítás: mert a haszonbérbeadó káptalan az óvadékot a maga alapítványi pénztárába helyezte el, ahol elértéktelenedett (JH. 636). Nem köteles az óvadékot kapott fél azt rögtön, mihelyt kára merült fel, annak fedezésére fordítani, hanem hagyhatja az óvadékot felhasználatlanul tovább elértéktelenedni s utóbb mégis valorizáltan keresheti kárát (? JH. 220/1930. Hátha az ellenfél adott óvadékát szintén valorizáltan követeli vissza s ezzel az átértékelendő ellenkövetelésével kompenzál ?). lSa Csak névszerint rokonul ide a katonatiszti (házasságkötési) óvadék 19 dolga; ez, illetve '7 Mert hiszen ez az utóvalorizációs per nem az értékpapíroknak in solutum átadása után beállt elértéktelenedéséből indul ki (amit a 4. § 4. pontja esetleg kizárna), hanem az eredeti, pénzbeli követelésnek az értékpapírok adásáig volt leromlásából. 18 Nem mentesíti őt, hogy az óvadékból jelzálogos kölcsöntartozását (amely tehát nem lett volna átértékelhető) törlesztette. l8a Lehet-e különböző mérvben valorizálni szembenálló követeléseket, amelyeket a felek kompenzálhattak volna? Megteszi JH. 115/19J0. Nagyon aggályosnak tartom. 19 Itt nem kés^pén^-óvadék visszatérítéséről van szó, hanem az (íóvadékn-ként vállalt kötelezettség primár teljesítéséről.