Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1-2. szám

UTAZÁS A KÚRIA ELNÖKÉNEK EGY NYILATKOZATA KÖRÜL. } lerongyolt grófokkal, kik tradícióikból nem tudnak megélni és tradícióiktól nem tudnak meghalni. Miért ne lehessen megítélni a közvetítő díját annak, aki a legszentebb társadalmi aktust, a házasságot létesíti? Vagy miért turpis causa. mikor a leány a neki kötelezett kielégítést követeli? Ments Isten, hogy ezt meglehetne ítélni! Holott ha ezt a tilalmat közelebbről kutatjuk, meg fogjuk eredetét abban a várúri jogban találni, melyet egy német mondás így formulázott: ein echter Deutscher hasst den Franzmann, doch seine Weine trinkt er gern.A «vezető» kultúrkörök szeretettel ölelik magukhoz a szegény emberek lányait, de fizetni nem akarnak. Sehogysem bírom a mi korunk jogérzését szükségleteivel összeegyeztetni és a felvett példánál annál kevésbbé, mert nála a bilaterális turpisság «jogszabályát» sem engedik érvényesülni, minden bizonnyal azért, mert ez a vezető kultúrrétegeket terhelné. Amerikában a gyengébb fél ilyenkor a breach of promise népszerű jogcímével él, sőt előre írásban is adatja; nem hinném azonban, hogy a törvény ilyen huncutos körüljárása valami erkölcsösebb élmény volna. Jól tudjuk, hogy a házasság megkötésének számos akadálya lehet családi, pénzügyi függőségi okokból, és tudjuk azt is, hogy az ember idegekből és vérből áll, melyeknek rendbentartása aránytalanul erősebb állami érdek, mint az erre kitalált állami forma: mi köze a Jognak ahhoz, hogy a világ legerősebb és e mellett leghasznosabb ereje miképpen intézi el a maga dolgait, és ha ebben az elintézésben a gyengébb fél, ki mindig a szegény ember lánya, a maga jövőjére ügyel, miért volna ez turpis causa? De ugyan melyik erkölcsi felfogás az igazi, mikor mondjuk, a főkapitány bezárat egy tánciskolát, vagy betilt egy előadást, melyeket a fellebbező fórum megenged, vagy mikor az alsóbíróságok ítéleteit a Kúria összetöri: melyik volt a vezető felfogás? És ha kétségtelen, hogy a Kúriáé, akkor mit pepecselünk az alsóbíróságokkal, mikor előre tudjuk, hogy igazság csak a%, amit a Kúria annak kimond. Ha pedig intézményesen csak a Kúria dönt, akkor ő az egyedüli vezető réteg volna és az ő